Duguláselhárítás - Boszi nagyik praktikái

Mint minden háztartásban nálunk is rengeteg vegyszer fordul elő és az ember lánya használja ha kell, ha nem. Én is így voltam vele, egészen addig, míg az első ekcémás tünetek meg nem jelentek a kezemen. így aztán elővettem szüleim, nagyszüleim módszereit. Gondolom más is úgy van vele, mint én, hogy a mosdó, mosogató és a kád egy idő után nem tökéletesen átfolyó rendszerű. Ilyenkor az ember vett valami lefolyó tisztítót közel ezer forintért, beleborította és várt kicsit. Aztán a trutyi vagy oldotta a dugulást, vagy nem. Ha nem, akkor ugye issoráz. Miután nálunk szigorú öko-háztartás van - majd még mesélek - így vérzett a szívem minden alkalommal, hogy mennyi vegyianyag juthat így az élő vizekbe, mert az ugye köztudott, hogy hazánkban a szennyvíz tisztítás még nagyon bébi cipellőkben tipeg.
No, ma környezetbarát módon takarítottam. A teához használt citrom maradékával végig sikáltam a mosdót. Nem tartott tovább, mintha valami súrolóval tettem volna. Leöblítettem és ragyogott, mint Salamonnak a.........tökéletes agya.
A lefolyóba vegyszer helyett szódabikarbónát öntöttem, majd rá 20 %-os ecetet. Csodálatosan pezsgett, 10 perc után lemostam, és büszkén gyönyörködtem a tökéletes áteresztés keltette örvényben.
Nagyjából kiszámítottam, hogy a három lefolyót közel száz forintért takarítottam ki, ami ugye sacc per kb. kilencven százalékos megtakarítást jelent, és ez egyáltalán nem mellékes szempont.

Buszmegállói pszichiáter

Ma hideg, borús, esős időre ébredtem. Mikor elindultam a buszhoz, ömleni kezdett az eső, a szél szinte kicsavarta az esernyőt a kezemből. Így sok mindent lehetett rám mondani, csak azt nem, hogy fel voltam dobva. De a sors kifürkészhetetlen, és csak meg kell látni a szépet mindenben, és rögtön vidámabb az élet.
Behúzódtam a megállóba, és dideregve vártam a buszt. Egyszer csak becsapódott mellém egy fiatal vézna kölyök egy szál pólóban, látszott rajt, hogy majd megveszi az isten hidege, meg úgy egyébként sem élete legjobb formáját hozza - enyhén másnaposnak, lestrapáltnak látszott. Miután megesett rajt anyai szívem, nem álltam meg szó nélkül, hogy ne figyelmeztessem, hogy egész nap hideg lesz. A srác úgy látszik megörült a jó szónak, mert egyből beszélhetnékje támadt.
Elmesélte, hogy szerelmi bánatában a szomszéd falu diszkójában sikerült a sárga földig leinnia magát, éjfélkor felcsöngette az exbarátnő mamáját, és elérte, hogy a lány kimenjen hozzá, beszélgetni, és végül kibékültek.

- Min vesztetek össze? - tettem fel a kardinális kérdést a fiúnak.
Erre elmesélte, hogy ő csak a javát akarja a lánynak, aki nehezményezte, hogy mindig rá akarja erőszakolni az akaratát, és meg akarja szabni neki, hogy hogyan éljen, kivel barátkozzon.
- Biztos vagy benne, hogy ez a szeretet jele, nem pedig az önzésé? - firtattam tovább a dolgot, nem épp tapintatosan.
Erre elég zavarosan bizonygatni kezdte, hogy ő milyen önzetlen, meg hogy szereti, becsüli a barátnőjét... No, nekem több sem kellett, előtört belőlem a nevelő szándék. Makarenkóig nem mentem el, de azért verbálisan adtam a srácnak. Kifejtettem, hogy a megbecsülés első jele az lett volna, ha színjózanul, egy csokor virággal, délután állított volna be a barátnőhöz bocsánatot kérni, magyarázkodni az éjféli részeg zavargolódás helyett. Pár perces anyai feddés, és példabeszéd után a srác igazat adott, és már abban is egyetértettünk, hogy az ivászat nem a legjobb módja a férfiasság bizonygatásának.
Mikor idáig értünk a diskurzusnak, rágyújtott. A másnapos gyomrának erre most nem lett volna szüksége. Gyorsan adtam neki egy mentolos cukrot. Közben jött a buszom. a srác megköszönte, hogy beszélgettem vele, és hogy helyre raktam az agyában néhány dolgot, majd így szólt:
- Ne tessék haragudni, de adhatok két puszit? Olyan kedvesnek tetszett lenni velem.

A nyakamba borult és kaptam két cuppanósat, majd a srác eltűnt az esőben.
Mosolyogva néztem, ahogy elment, és már nem is láttam olyan szürkének és kilátástalannak az elkövetkezendő napot.
Kedvenc írom egy mondata jutott eszembe, ami nagyon passzolt a történtekhez.

" Vigyázz, a világot teszed is azzá, amilyennek látod" /Fable/

Sárgabarackos túrótorta

Attól, hogy ma dolgozni kellett, attól még hétvége van, tehát kötelező jelleggel kényeztetjük magunkat, hátha frissebben megyünk hétfőn a robotba. Lányomék értem jöttek a bankba, így gondoltam gyorsan csinálunk valami finomat.
Hozzávalók: Kakaós piskóta alap - 3 tojásból, 1 kanál kakaóporral vizes piskóta
1 doboz sárgabarack konzerv
45 dkg nádudvari túró, 2 dl yogofitt joghurt, 4 kanál cukor, 1 citrom héja, leve,1 vaníliás cukor,1 zacskó zselatinfix, 1 dl baracklé, 2 teáskanál zselatin,2 dl tejszín

A kihűlt piskótaalapot visszatettem a tortaformába.Megkentem az alábbi krém felével.

A túrót összetörtem és bekevertem a yogofittet. Beleszórtam a cukrot, vaníliás cukrot.Belereszeltem a citrom héját, és hozzáadtam a levét is. A tejszínt felvertem a zselatin fix-szel és lazán a masszához kevertem. Az elsimított krémre raktam a sárgabarackokat, majd ismét krém következett. A maradék gyümölccsel díszítettem. A konzerv levét zselatinnal felfőztem, és azzal borítottam be a tortát. 3 órányi hűtés után már fogyaszthattuk.

Sajtos-tejfölös lángos

Ma túlórázni kellett, így gyors vacsorát találtam ki. Igaz, hogy nem éppen fogyókúrás, de a robot után valamivel kényeztetnie kell magát az ember lányának.
Fél csomag élesztőt megfuttattam egy kis vízben, majd kb 30 dkg liszttel lágy tésztát gyúrtam.
Közel fél órát kelesztettem, majd ismételten átgyúrtam. Újabb fél óra elteltével kilenc darabra tépkedtem, amit kis gömböcökké gyúrtam és egy konyharuhán ismételten kelni hagytam.
Olajat forrósítottam és lángos formára nyújtottam a cipókat, majd mintegy tíz perc alatt elkészült a vacsora. Két lángossal és egy csésze finom konyakmeggy ízű gyümölcsteával teljes volt a kulináris élvezet.

Munkahelyi torna

Felújítás folyik nálunk a bankfiókban, ami óriási felfordulással jár, mert ugye a kedvesebbnél kedvesebb ügyfélnek nem mondhatom, hogy bocsánat kedves, jöjjön majd vissza egy hét múlva.
Múlt hétvégére összepakoltuk az ügyfélteret, lebontották a bútorokat, elvitték, és egész hétvégén járó lapoztak, mi meg őriztük a mesterembereket és a bedobozolt papírokat. Hétfőn reggel nyitottunk, mintha mi sem történt volna. Ma a technikai helyiségeket járó lapozták, ami azt jelentette, hogy 4 helyiség tartalmát zsúfoltuk be az ügyféltér sarkába és a tárgyalóba.Meg kell, hogy mondjam, ma este nem kell súlyzóznom, tehát az erőgyakorlatokat letudtam. Miután a hátsó traktusban dolgoztak, így érdekes módon oldottuk meg, ha valahova mennünk kellett, még szerencse, hogy nyár van, mert a piperével nem nagyon kellett foglalkoznunk. Tehát papucs le, papucs a pultra,ugrás a székre, fellépés az asztalra. Majd átlépek a fénymásolón, egyensúlyozok az asztal szélén, onnét leugrás az ügyfelek kanapéjára és egy átfordulással leérkezés a földre. Máris túl vagyok a gerenda gyakorlaton.Majd dolgom végeztével fordított sorrendben ismétlek.
Ma megint kihagyhatom az esti tornát, és új gyakorlat sorokat dolgozhatok ki a festésre és a gázszerelésre is. Remélem minimum tíz pontot érek el.

Jarjar és a busz

Végre sikerült kivennem három napi szabadságot, és miután a fáradtságtól szinte 36 órát végig aludtam, csak a harmadik napon akadtam ki kolléganőm zavaró telefonja miatt - mert ugye az ügyfél mindenek előtt - , de akkor annyira, hogy mérgemben világgá tudtam volna szaladni. Nos, ha világgá nem is, de a faluból kiszaladtam.Úgy döntöttem, hogy a temető egy nyugodt hely, így meglátogatom az öcsémet.
De ugyebár annyira nem tudtam mérges lenni, hogy Jarjarkát bezártam volna a lakásba, így kipróbáltuk a buszozást. A kutyus az öltözködésből egyből levágta, hogy itten séta lesz foganatosítva, de arra nem gondolt, hogy a 30 fokos hőségben ez a séta négy órát fog tartani. ( az állatvédők ne kapjanak telefonra- vittünk vizet.) Kutyusunk alig tudta kivárni, hogy végre elkészüljek, a buszon jutott eszembe, hogy a fésülködés elmaradt, de áldja meg az Isten, aki a csit-csat csatot kitalálta, nem látszott meg, hogy nem fejeztem be a piperémet. Jarjarka nagyon elcsodálkozott, hogy nem a megszokott irányba indultunk, mármint nem a lányom elé, de hamar beletörődött, hisz sétáltunk. Amikor elértünk a buszmegállóba végigszaglászott mindent, majd csodálkozva ült a fenekére és nézett rám, hogy jó-jó, én leellenőriztem,de miért is nem megyünk tovább? Amikor megjött a busz, kiskutyánk megdöbbent, de sokáig nem volt megrökönyödve, mert ölben szállhatott fel a járműre, ahol egy kutya szerető családdal szemben kaptunk helyet. A három év körüli fiúcska majd kiugrott a bőréből örömében, hogy végig játszhatta az utat a kutyával, miközben mi az anyukával folytattunk eszmecserét a kutyatartás örömeiről.
A vidéki buszról aztán átszálltunk - volna - Győrben a helyi járatra, ami murphy törvénye szerint épp az orrunk előtt ment el - így inkább sétáltunk egy megállónyit, mert Jarjarka még nagyon fürge volt. A kutyus ismét új csodálókra tett szert, tehát élvezte az utazást. A Mama majd eldobta az edényeket a meglepetéstől, mikor a kutyus beviharzott a konyhájába. Aztán elindultunk a temetőbe, ahol a kutyus nagy komolysággal kísérgetett bennünket, míg elrendeztük a virágokat, de azért a kezdeti lendületéből már határozottan veszített. Hazafele már sokkal kevesebb fát akart meglocsolni, és a lábacskáit is lassabban rakosgatta. A buszmegállóban meg alig várta, hogy elheveredjen az árnyékban és ihasson egy kis ásványvizet. Mikor megjött a busz, szinte örömmel vakkantott fel, mintha tudta volna, hogy hazafele tartunk. Felszállás után elhelyezkedett az ablaknál, a párkányra rakta a tappancsát és nagy komolyan nézegetett ki az ablakon. Mikor Édesanyám leszállt, és bekopogott neki az ablakon,Jarjarka végignyalta az ablakot bucsúpuszi gyanánt. (Letöröltem). Sikert arattunk a zebránál is, mert Jarjarka egy szóra megállt a pirosnál, és a zöld lámpánál a szaladj vezényszóra olyan gyorsan szedte a lábait, hogy csak úgy billegett a farkincája, mint a metronom. Hazafele egy morc házaspár ült velünk szemben, de tini padtársnőnknek egy ugyanilyen lánykutyája van otthon, tehát ismét kényeztetve lett kutyusunk. Mikor leszálltunk, Jarjarka már nagyon fáradt volt, és megfontolt öregember módján kocogott. hazafele, ahol ivás után azonnal elfeküdt a konyha hűvös kövén.
Gyorsan megfürdettem, és mire én is végeztem a zuhanyozással Jarjarka, már aludt is az ágyam sarkán, és csak jó két óra elteltével ébredt fel. Bár szemén látszott, hogy fárasztó volt számára a kirándulás, annak ellenére határozottan élvezte a napot.

Kutyául kifáradtam

Jarjar és az alvás

Szombaton egész nap esett az eső, így nem csak mi, a kis kutyánk is álomszuszék volt. Miután kéznél volt a fotoaparát, így használtuk is.

Lestoppoltam a legjobb helyet

A párna csücske az enyém

Nem érdekel a tv műsor

Sokára készül el az ebéd

Kinyúltam a hőségtől

Dubarry szelet - kicsit másképp

Három napon át kerestem karfiolt az ünnepek előtt - nem kaptam, így vettem brokkolit, mondván - ha ló nincs, szamár is jó - és miután a brokkoli több klorofilt tartalmaz talán még egészségesebb is.
Ja kérem, én mindent meg tudok magyarázni, ha muszáj.
A húst megveregettem, sóztam, borsoztam és hirtelen megsütöttem mindkét oldalát. Mivel Édesanyám nagyon finom zsírt sütött, így most nem vajaztam, hanem zsíroztam a tepsit. Belefektettem a husikat, terítettem rá egy szelet sonkát, majd a megpárolt brokkolit ültettem a tetejébe , bevontam sóval, borssal szerecsendióval ízesített besamellel, sütőbe dugtam, majd mielőtt készre sült volna megszórtam bőven reszelt sajttal. A lányom barátja brokkoli nélkül krumplival, mi rizzsel ettük.
A jövőre nézve megállapítottuk, hogy nekünk a brokkolis változat jobban izlik, tehát ennél maradunk.

Húsleves - velős kenyér

Ma megejtettük a bevásárlást, így a héten már csak a friss pékárut kell megvenni. Végre kaptunk velős csontot, amit már majd 3 hónapja hajkurászunk, így megoldódott a leves kérdése.
Miután vettem 3 kilónyi gyönyörű lapockát, és előkészítettem főzési adagokra, a lenyesett husikat is belefőztem a levesbe, azzal a meggondolással, hogy nemcsak gazdagítja az ízeket, hanem nagy örömet fog szerezni Jarjarkának is.
Hozzávalók: 3 velős csont, kb 20 dkg disznóhús, 3 sárgarépa, 2 fehérrépa,1 karalábé, 1 kisebb zeller, 3 liter víz, só. Teatojásba: vörös hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 6-8 szem bors, kömény, majoranna, 1 szegfűszeg, 2 szem boróka bogyó, koriander.
3 órát főzzük lassú tűzön, hogy szép tiszta levest kapjunk.

A velőt pirított kenyéren sóval, pirospaprikával, borssal tálaltam.

A levesbetét Édesanyám kézzel készült házimetéltje volt.

A jó ebéd után édes a pihenés, főleg, ha puha a párna.

Melegszendvics

Szerdán este hulla fáradtan érkeztem haza a melóból, és valamit készíteni kellett, mert csak a meleg vacsora az igazi vacsora. Megállapodtunk, hogy melegszendvics lesz, mert az meleg is, és gyorsan el is készül. Lányom talált a kamrában egy doboz provanszi szendvicskrémet, én gyorsan főztem két tojást és lereszeltem, aztán már csak az ízesítés volt hátra.
A szedvicskrémet sóztam, belekevertem a lereszelt tojást, apróra vágott vöröshagymát, borsot és oreganót.
Kenyérre és zsemlére halmoztam - kenyéren nekem jobban ízlett - alaposan megszórtam reszelt
sajttal és forró sütőben 5-6 perc alatt elkészült.

Citromos muffin

Én nem igazán szeretem a muffinokat, - ma is csak kettőt ettem meg belőle azon melegében - ez a lányom specialitása.Ma miután hazaértünk a strandról ő a sütéshez, én a mosáshoz fogtam hozzá. Jah, úgy könnyű a háztartás vezetés, ha beosztják a munkát.
Hozzávalók: 2 tojás, 7 dkg vaj, 16 dkg cukor, 2,8 dl tej, 26 dkg liszt, 1/2 teáskanál szódabikarbóna, 2 teáskanál sütőpor, egy csipetnyi só, 2 citrom héja, leve, és 5 evőkanál porcukor a mázhoz. 12 db csoki.
A tojást,vajat cukrot habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, szódabikarbónát és a tejet, valamint a sót, és a citromok reszelt héját és egy fél citrom levét. Kivajazott muffin formába kanalazzuk és a közepükbe nyomunk egy kocka csokoládét. Közepes lángon 20 perc alatt elkészül. Ennyi hozzávalóból 12 db muffin lesz.
A maradék citromok levét összekeverjük porcukorral, rákenjük a meleg sütikre és pár percre visszatesszük a sütőbe .

Jarjar és mi

Mióta betette hozzánk pracliját ez a kis jószág, azóta körülötte forog minden. A névadás is napokat vett igénybe, hisz " Nomen est omen", no Jarjarka méltó a nevéhez, hisz pont olyan kis lökött, imádnivaló, szertelen, mint a Csillagok háborújából megismert szereplő.

Azt már egy előző bejegyzésemben leírtam, hogy kiskutyánk az én ágyamat tekinti sajátjának. Mint a fenti képen látszik, igazán jól érzi magát benne:)
Miután rájöttem, hogy kutyusunk búskomorságát napi fél órás sétával remekül tudom kezelni, azóta nagyon érdekesen alakul hazaérkezésem.
Megzörren a kapu, ahogy nyitom, Jarjarka, aki addig nyugodtam aludt az ágyam sarkán, felugrik és éles hangon ugatva közli, hogy már épp ideje volt, hogy hazaértem.
Ajtónyitáskor épp csak felugrik rám, és máris fut egy kört a kertben, hogy kicsit könnyítsen magán, hisz a tíz órányi bezártság biztos gondot okoz neki, de aztán már rohan is vissza.
Mire lepakolom a táskám, a kutyus legalább ötször megtette az utat a póráz helye és a konyha között, és egyre türelmetlenebb ugatással közli, hogy immár a séta ideje vagyon és gyorsan essen ki minden más a kezemből. Mikor végre a kezembe veszem a pórázt, a kutyus szinte felröppen a székre, hogy minél könnyebben a nyakára tehessem azt, de persze egy pillanatig sem marad nyugodtan az izgalomtól. Múltkor oly erővel indult kifelé az ajtón, hogy kiesett a telefon a kezemből. Nem is gondolná az ember, hogy mekkora erő van a 3,4 kg-os kutyusban. No, esik, vagy 40 fokos hőség van - mi elindulunk a lányom elé, aki kocsival jön hazafele. Általában a szomszéd falu közepéig szoktunk kocogni, ami nem kis séta, főképp ha nagy a meleg. Kiváncsi vagyok, ha hóesés lesz akkor is ennyit akar-e majd sétálni a kutyus. Egy biztos, a nyolc órai ülés, és idegeskedés után még jól is esik a testmozgás.

Ilyen vagyok, ha nem......
és ilyen, ha mehetek sétálni...

Diókrémes palacsinta

Sütöttünk palacsintát a szokott módon és az alábbi krémmel töltöttük, öntöttük le.
Kevés tejben felfőzünk 4 kanál őrölt diót. Cukorral, fahéjjal, vanília aromával ízesítettük, majd kevertünk bele annyi vanília pudingot, hogy megfelelő állagú legyen. Forrón tálaltuk.

Provanszi penne naturszelettel

A mai ebéd előkészítése tegnap kezdődött.A bankban felújítás volt, így csak este 7-re értem haza.Így a művelet a lányomra maradt. A sertéscombot felszeleteljük, megveregetjük, sózzuk
és egy jénaiba lerakjuk. Felöntjük tejjel, amibe belenyomunk 4 nagy gerezd fokhagymát. Fóliával letakarjuk és hűtőben érleljük.
Ma a húsokat kiszedtem, lisztbe forgattam és kevés olajon megsütöttem.
A pennét sós vízben al dente megfőztem.
Szósz készítése: Egy nagy fej vöröshagymát apróra vágtam, kevés olajon dinszteltem. 15 dkg prosciuttó-t - olasz sonka - nagyon apróra felvágtam és hozzáadtam. Ha nincs, magyarral is roppant finom. Mikor megdinsztelődött, megszórtam kevés liszttel és felengedtem a páclével.
Adtam hozzá még egy maréknyi apróra vágott olíva bogyót, oreganót, bazsalikomot és borsot, jó sok kakukkfüvet, valamint kb. 6 dkg kéksajtot. Sózni nem kell.
Szintén egy újonnan kapott edényemben tálaltam.

Gyümölcsleves főzés nélkül

Érik az őszibarack és a szilva, ki kell használni, hogy rengeteg módon lehet vitaminhoz jutni. Miután a lányom barátja nem igazán gyümölcsevő, így más módon juttattuk ma a szervezetébe a vitamint.
A szilvát kifordítottam a bőréből és csak a husát használtam fel. Könnyű dolgom volt, miután öklömnyi gyümölcsről van szó. Az őszibarack héját is lenyúztam, és a két gyümölcsöt botmixerrel összetörtem.
Főztem egy nagyon híg vanília pudingot, a két masszát összeturmixoltam és lehűtöttem.
Vanília fagylalttal tálaltam.

A tányért a fotózáshoz a lányomtól kaptam, hogy jó ételhez szép képet tudjak készíteni.

Fűszerolaj 2

Kisérletezés nélkül nincs siker. Kissé átalakítottam az előzően összeállított fűszerolaj összetételét, és mivel a menyemnek is megtetszett, bemutatom azt, amit neki készítettem meglepiként.
( Majd lepődj meg. Jó?)
Összetétel: Olívaolaj,dióolaj, fokhagyma, rózsa és zödlbors, zsálya, rozmaring.