2009. május 19., kedd

Boszi nagyik praktikái - körömvirág


Nézem a tv-t, és ugye óhatatlan, hogy a reklámok ne jussanak el az agyunkig. Nem kizárólag rosszak. Van néhány, amit kedvelek, néhányról pedig beugrik valami emlék. No, ilyen a norvégformula. Jön szegény norvég csajszi, csupa bőrkeményedés, repedés a sarka , nem győzi bakancsba rejteni, de aztán beugrik neki, hogy van egy csodálatos kence-fice és hipp-hopp rajzolni sem lehet finomabb bőrt, legalábbis az a nyomorult pasi a csónakból többszáz méterről így látja.
De gondolatébresztőnek jó volt. Emlékszem, anno nem volt divat nyáron a szandi, papucs és a többi hasonló lábbeli, nem mintha nem lett volna, mert minden tavasszal megkaptuk az egyenszandit - ez volt, ezt kellett szeretni -, de nem nagyon hordtuk. Mezitlább szaladgáltunk, ha csak tehettük, hisz az ember a talpát nem tudja elhagyni, a játék hevében ledobott cipellőt viszont annál könnyebben. A mezítlábazás viszont lehet, hogy jó a lúdtalpnak, de nem jó a bőrünknek, hisz, ha csak naponta egyszer rúgtunk bele, vagy léptünk bele valamibe, az nagyon jó napnak számított. Ilyenkor jött nagyanyáink csodaszere a körömvirág.
A kertben magától kelő, ridegtartást jól bíró virágot megbecsülték az öregek. Virágát teának, levelét, virágát szárát kenőcsként hasznosították.
A kinyílott virág sárga sziromleveleit, szebb leveleit megszárították és gyomorproblémák orvoslására, hányinger ellen, fekély és féregűzésre, sőt mell és méhrák kezelésére is használták.
De a nagy szám nem a tea volt, hanem a krém. Ha már az ősszel bödönökbe gyűjtött zsír fogytán volt,- vagy ne adja Isten megavasodott -, az alját kiolvasztották és jöhetett a gyógykrém készítés. Nem aprózták el a dolgot, nagyanyám fogta csalánszedő sarlóját, felkötötte kötényét és átment gyógyszerészbe. A lesarlózott körömvirágot virágostól, levelestől, szárastól felaprította és a zsírba dobta. Ott addig kevergette, míg a zsír színéről megállapította, hogy már elég "erős " a krém, akkor egy tülldarabon keresztül leszűrte és dunsztosüvegekbe adagolta. Ez a krém volt a zúzódások, sebek, gyulladások, ficamok, aranyerek,valamint különféle bőrbajok kezelője. A megmaradt zagy sem veszett kárba, azzal kezelték a repedt sarkat és a fagysérüléseket, meg kell, hogy mondjam - sikeresen.
Azóta utánaolvastam vajon miért is volt hatásos nagyanyáink gyógyszere és az alábbaikat tudtam meg: Nagyon sokoldalú növény. - Mint emlékeim mutatják, ezt őseink is tudták.
Gyulladáscsökkentő flavonoidokat, antimikrobiális illóolajat és sok hasznos vegyületet tartalmaz.
No, ezt a nagyik így nem tudták elmondani, de mikor kisírt szemmel, sebes lábbal hazaértünk gyorsan bekötöztek bennünket és jajgatásunkat, ijedségünket az alábbiakkal szerelték le.
- Ne most nyafogj gyerekem, akkor kellett volna odafigyelned, amikor szerezted. Hamar meggyógyul, apádat is ezzel kenegettem, mikor olyan kevés esze volt mint neked!

2009. május 18., hétfő

Töltött karalábé egyszerűsítve


A hosszú tél után már nagyon vágytam friss zöldségfélére. Mint köztudott ebben az időszakban a sóskán, spenóton és karalábén kívül nem nagyon lehet friss árut kapni. És még szomszédasszonyom kertjében sem terem sok használható dolog, de mivel friss kaprot már találtam, így ez eldöntötte a vacsora kérdését.
A töltött karalábénak eredetileg valóban kivájt karalábé megtöltésével kellene készülnie, de egyszer kipróbáltam, és úgy döntöttem, hogy nem aratott akkora sikert, hogy megérné a ráfordított munkát - tehát egyszerűsítettem.
Hozzávalók: 2 db karalábé -káposztareszelőn lereszelve, 30 dkg darálthús, 1 pohár rizs, 1 tojás, só, bors, majoranna,kapor, zöldségzöldje,lestyán- ha van, vöröshagyma
A karalábét vízben feltesszük főni, sózzuk, belerakjuk az apróra vágott zöldfűszereket.
A húsból, rizsből, tojásból, hagymából, valamint a fűszerekből kis gombócokat formázunk és a karalábéhoz adjuk.
Mikor a gombócok megfőttek vékony rántást készítünk és berántjuk a főzeléket, majd még tejföllel izesítjük.
Tavasszal az újdonsága, nyáron savanykás íze miatt kedvelt étel.

2009. május 17., vasárnap

Vasárnap a kalóriák jegyében

A mai napon úgy döntöttünk fütyülünk a kalóriatáblázatokra és ha már bűnözünk, akkor ne legyünk kispályásak. Így aztán kiélhettük alkotókedvünket. Miután a napot kaszálással kezdtem, gondoltam veszítettem annyi kalóriát, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül végig ehetem a menüt. A szervezés jegyében először a sütinek ugrottunk neki. Az egyik ügyfelem mesélte a receptet, és volt olyan kedves, hogy el is hozta. Most kipróbáljuk.

Madártej - kocka
Tészta: 8 evőkanál liszt, 8 evőkanál porcukor, 8 tojásfehérje.
A tojásfehérjéket felverjük és beleszitáljuk a porcukrot és a lisztet. Gáztepsi nagyságú piskótaszerű tésztalapot sütünk.
Krém: 8 tojássárgája, 8 evőkanál liszt, 8 evőkanál cukor, 2 csomag vaniliáscukor,1/2 liter tej.
Mindezt összefőzzük, 20 dkg margarint keverünk hozzá.- A recept 8-10 dkg cukrot is írt, de mi nem vagyunk annyira édesszájúak, inkább kihagytuk - A masszát a megsütött tésztalapra kenjük. Majd megkoronázzuk tejszínhabbal. Mi 3 dl tejszínt vertünk fel.
Makaróni szósz á la IcaHozzávalók: 20 dkg darálthús,1 sárgarépa, 10 dkg gomba, 1 doboz hámozott és 1 doboz sürített paradicsom,1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, rozmaring, bazsalikom, oreganó, kömény, olaj, babérlevél por,2 gerezd fokhagyma
A vöröshagymát apró kockára vágtam és kevés olajban megfuttattam. Beleszórtam a fűszereket és a zúzott fokhagymát, hogy a forró olajban jobban kiadják az ízeket, majd a nem teljesen kiolvadt darálthúst. Közben lereszeltem a gombát és a sárgarépát, majd addig kevergettem, míg a hús kifehéredett. Beleborítottam a hámozott, valamint a sűrített paradicsomot és készrefőztem.
Ma spagettit főztünk ki hozzá és parmezánnal tálaltuk.
Miután főzőcskés hangulatban voltunk, így vacsorára töltött csirke comb készült.

Töltött csirkecomb
Töltelék: 2 db zsemle , 10 dkg reszelt gomba, zöldségzöldje, kis ág rozmaring, só, bors, majoranna, 1 nyers és 1 főtt tojás
A zsemlét megáztattam, a zöldfőszereket és a hagymát nagyon apróra összevágtam. Kevés olajon megdinszteltem a vöröshagymát, beledobtam a zöldfűszereket,majd a gombát. 10 percnyi kevergetés után késznek nyilvánítottam.
Kicsavartam a zsemléket, beleütöttem a tojást, belekevertem az elősütött zöldségeket, valamint az apróra vágott főtt tojást és sót, borsot, majorannát.
A masszát az egész csirkecombok bőre alá töltöm és sütőben kb 40 perc alatt készresütöm.
Személyenként 1 egész combot számítok, párolt zöldséggel tálalom.
Közben meggondoltuk, hogy mi levesesek vagyunk, tehát gyorsan csináltunk egy fokhagymakrémlevest cruotons-sal. No, nem mindig vagyok, ilyen fellengzős, csak fellelkesültem, hogy még emlékszem annyira a francia leckéimből, hogy le tudtam helyesen írni.:)
Kevés olajon megfuttattam 4-5 gerezd összevágott fokhagymát, valamint egy evőkanálnyi lisztet. Felengedtem 2 dl tej és 2 dl víz keverékével, egy közepes krumlit apró kockákra vágtam és a levesbe dobtam egy kis ág lestyánnal együtt.Mikor a krumpli megfőtt a lestyánt kivettem, és a levest leturmixoltam. Kevertem bele 1 dl tejszínt és még 2 gerezd összezúzott fokhagymát.
Sütőben pirított croutons-sal tálaltam.








Állatóvoda 4.

Azt, hogy vajon mit is csinálnak jószágaim akkor, amikor nem voltam otthon, azt nem tudhattam, de hogy mindhármat izgatta a másik jelenléte az biztos, amit az is bizonyított, hogy a görények addig addig kaparászták a textilketrec zippzárját, míg sikerült megszökniük, így aztán egyik este arra értem haza, hogy Dante fogadott az ajóban. Akkor még megvarrogattam a ketrecet, de éjszaka Jarjarka felébresztett, hogy mocorognak a barátai. Kisérettel vonultam át a vendégszobába, ahol láttam, hogy a zárka menthetetlen. Éles körmükkel kifejtették a teljes zippzárt. Így hát kitárult a szabadság kapuja számukra - övék lett az egész szoba. El kell, hogy mondjam, nem csináltak nagy rendetlenséget, dolgukat az alomtálban végezték, csak az alvóhelyükön változtattak. Dante az ezüstróka kucsmámban, Hómaci pedig a bezsákolt pehelypaplanon szeretett aludni. Most, hogy szabadon voltak, még könnyebb volt a barátkozás, most kutyusunk járkált be a ketrecbe, hogy a fiuk által szétszórt görénytápot összecsipegesse, a görények meg szerintem olyankor kajánul a ketrec ajtaja előtt járőröztek. Érdeklődéssel figyeltem mennyi emberi tulajdonságot lehett felfedezni mindhárom állat viselkedésében.
Jarjarka egyre jobban ragaszkodott kisbarátaihoz, szertartásszerüen mentünk reggelente etetni a fiukat, ha délután hazaértem , alig várta, hogy letegyem a kabátom, már a fiuk ajtaja előtt toporgott. A féltékenységét és tulajdonjogát viszont a nagy barátság ellenére azonnal kimutatta. Ha többet dédelgettem a fiukat, mint amennyit Jarjarka ildomosnak vélt, abban a pillanatban a tudomásunkra hozta. Nyüsszögéssel, vagy ha ez már nem hatott, akkkor addig kaparászta kis mancsával valamely elérhető testrészünket, ameddig eljutott a nehézfelfogású kétlábú agyáig, hogy ő itt az elsődleges kedvenc. Ha őt is az ölembe vettem simogatni, addig böködte orrával a vendéget, míg az megunta és továbbállt. Nem volt unalmas az életünk, ezt be kell, hogy valljam.
Sajnos eljött a búcsú ideje, fiamék összecsomagolták a görényeket.
Azt még el kell, hogy mondjam, hogy az itt töltött idő alatt annak ellenére, hogy szinte teljesen szabadon voltak, semmi nagyobb kárt nem csináltak, most, hogy jöttek értük a gazdáik, mintha megkergültek volna az örömtől, csak a csilláron nem jártak. Így aztán szinte természetes volt, hogy leverték az ablakból a menyemnek nevelgetett füszernövényeket. De természetesen azonnal bűnbocsánatot nyertek.
Szomorú volt a búcsú. Jött az este és Jarjarka automatikusan elindult a vendégek ajtaja felé. Hiába mondogattam neki, hogy elmentek a barátai, csak kotorászta az ajtót. Amikor beengedtem, végigfutotta a szobát és nem akart hinni a szemének, hogy nem találja a fiukat. Szívfacsaró volt nézni, ahogy végigszimatol mindent, bebújik a takaró alá, a paplanos zsákba a fiukat keresvén. Hetek kellettek hozzá, hogy reggelente ne a fiuk ajtajánál kezdje a napot, nagyon hiányoztak neki. Amit még meg kell jegyeznem, azóta sem kóstolta meg sem a tejszínhabot, sem pedig a mézes banánt.


A nyaralás története a vendégek szemszögéből itt olvasható.

2009. május 16., szombat

Állatóvoda 3.


Azt, hogy birtokba vették a házat, szó szerint értettem. Amikor nem a ketrecben voltak, ahova fájó szívvel zártam őket, valóban az egész házat birtokolták. Miután a menyem elárulta, hogy a szörmedömperek szeretik az édességet, könnyebb volt a barátkozás. Amikor letettem eléjük a tál tejszinhabot egy fejként hajolt föléje a három apróság, és csak akkor jöttek rá, hogy voltaképp nem falkatársak, miután az édesség elfogyott. Tele gyomorral meg már véres csatározásra egyiknek sem volt kedve. Miután minden estére kitaláltam valami finomságot hamarosan összeszokott a csapat. El kell, hogy mondjam, azért Jarjarka nem felejtett, ha tehette orrával fel-feldöntötte Dantét, azt meg különösen élvezte, hogy Hómaci meg kimondottan tartott a hyperaktiv ebecskétől. Élvezet volt velük az esti játék, ahogy villámként cikáztak a lábaim körül.
Pillanatok alatt becserkészték a konyhaasztalt, a virágcserepeket - főképp Dante szeretett kertészkedni - valamint a könyvespolcot.
Az egy hónapi ittlétük alatt nem sok gondom akadt a pókhálózással, mert ahova a görény befér, az oda be is megy. Csak arra kellett figyelnem, hogy utána lekeféljem a bundájukat. Jarjarka egészen beleszerelmesedett a görényekbe, mikor otthon voltam azonnal kikönyörögte, hogy engedjem ki őket. Be kell, hogy valljam, ez alatt az idő alatt a házimunka háttérbe szorult, annyira élveztem a jószágokat.
Reggelente kiskutyám nem az udvar, hanem a görények szobája felé vette az irányt, és alig várta, hogy hancúrozhasson kis barátaival, kész csoda volt, hogy abban az időben időben beértem a munkahelyemre, mert annyira élveztem a velük való játékot.


Állatóvoda 2.


A múlt esti ijedtség után nem gondoltam volna, hogy kiskutyánk részt kíván venni a görények reggeli etetésében, de úgy látszik jók az idegei, mert gyorsan kiheverte az előző napi affért, vagy pedig valóban hasonlítani kezdenek az ebek a gazdájukhoz, és adrenalin függő lett. Ebecskénk halált megvető bátorsággal toporgott a vendégek szobájának ajtaja előtt, ám amikor az kitárult előtte, szokásával ellentétben nem robogott be , hanem ellenőrizte, hogy tiszta-e a levegő, majd miután látta, hogy a görények a ketrecükben várnják szabadon bocsátásukat, hetykén bemasírozott a szobába és szinte kéjelegve sétált fel s alá, a rabságot már nehezen tűrő vendégek előtt. Ám amikor kiengedtem a görényeket, ebecskénk ismételten az ágy tetején termett. Amig a görények a reggelijüket fogyasztották, nem is volt baj, az akkor kezdődött, mikor az első éhség elmúlt, mert akkor a görények módszeresen felderítésbe kezdtek, és nem hogy az ágy, de az asztal és az ablakpárkány sem jelentett számukra akadályt. Ráadásul ketten voltak, így ebecskénknek állandóan résen kellett lennie, de kiváncsisága legyőzte tartózkodását, és bár tisztes távolból, de követte a szörmedömpereket, illetve menekült előlük, a helyzetnek megfelelően. Megfigyeltem, Dantét, aki előzőleg már kimutatta foga fehérjét, lényegesen jobban respektálta, mint Hómacit, annak ellenére, hogy a két görény közül az albinó a testesebb példány. Volt viszont valami, ami segített, hogy gyorsabb legyen a barátkozás. Ez pedig a görénytáp volt. Jarjar üldözés közben fel-felkapott belőle és úgy látszik izlett neki. Érdekesség volt számomra, hogy a görények azt jobban tűrték, hogy lopjon a tányérjukból, mint azt, ha játék közben került hozzájuk közelebb. Miután megállapítottam, hogy a jószágok egy szobán belül nem esnek rögtön egymás torkának, gondoltam nagyobb térben jobban érzik magukat. No, meg a görények nyaralni vannak, tehát tegyük emlékezetessé számukra a nyaralást. Így kitárult a szoba, és vele a szabadság ajtaja. A görények jellegzetes púpos mozgásukkal birtokba vették a házat, kiskutyánk meg nem győzte kapkodni a fejét, mert amerre nézett, mindenütt görények voltak.

2009. május 13., szerda

Boszi nagyik praktikái.... Bodza szörp

Egy előző bejegyzésemben már áradoztam a bodzáról. Nos, ismét tavasz van, és kedvenc növényem a pajta végében bontogatja szirmait.Igaz, hogy csak tornamutatványok árán, de már sikerült pár teljes pompájában nyíló virágot leszednem anélkül, hogy megtapasztaltam volna, hogy a csalán valóban hatásos-e a reumára. Miután közel 30 fok van, gondoltam készítek valami frissítőt , ami biztosan nem tartalmaz tartósítószert.
Bodza-ital
5-6 leöblített bodzavirág tányér, 1 narancs feldarabolva, 20 tabletta citrompótló, 20 dkg cukor, 3 liter víz
A hozzávalókat egy uborka eltevéséhez használatos befőttesüvegbe raktam. 1 napig kint hagytam a napon, majd 2 napig érleltem még a konyhapulton, majd üvegekbe szürtem. Lányom higítás nélkül, én ásványvízzel fogyasztom.
Hétvégén palacsintatésztába mártva és kisütve, vaniliás cukorral meghintve lesz a virágból deszert.
Pár nap és virágba borul a bodzabokor, - majd lefotózom, - olyan mint egy menyasszony teljes díszben, akkor még szedek bodzavirágot és egy részéből készítek télire is szörpöt, a másik részét megszárítom és elteszem a hidegebb hónapokra, remek meghülés elleni tea készíthető belőle, valamint fürdővízbe, lábfürdőhöz is kiváló.
Ősszel viszont a terméséből készülök lekvárt gyártani, amely nemcsak finom, hanem bélproblémák orvoslására is alkalmas.


2009. május 12., kedd

Állatóvoda

Az írásaimból kiderül, hogy kisérletező típus vagyok, így tehát mikor a fiamék elutaztak nászútra Egyiptomba, természetes volt, hogy a görények nálunk vendégeskednek. A görények -Dante és Hómaci teljes stafirunggal érkeztek, kisház, ágynemű, száraz és normál táp, étkészlet.
Jarjarka a gyerek ártatlan kiváncsiságával akart barátkozni, de fiamék előrelátó gyorsasággal kapták el az azonnal támadó ragadozók elől a megszeppent és jócskán megrökönyödött ebecskét. Mázlija volt, mert csak egy kellemetlen tapasztalattal és nem pedig egy harapással lett gazdagabb. A fiam elutazásuk előtt a lelkemre kötötte, hogy össze ne engedjem a jószágokat, mert Jarjar nagyon pórul járna, ha a görények megtámadnák. Természetesen megigértem, de már akkor motoszkált a fejemben, hogy érdekes feladat lenne , ha sikerülne barátokká tenni kedvenceinket.
A görények külön szobát kaptak - illetve beköltözhettek kedvenc kígyónk szobájába, természetesen kellő biztonságtechnikai óvintézkedések megtétele után. Mivel Ede - a királypyton - Hudinit megszégyenítő ügyességel szokott meglépni terráriumából, ezért fél tekercs ragasztószalagot használtam el , nehogy egy este arra menjek haza, hogy a kígyó megette a görényeket.
Nos, jött az első etetés ideje. Kiskutyánk természetesen követett az "állatkertbe", ami nem is volt szándékom ellenére. Kiengedtem a fiukat, és nem is volt semmi baj addig, míg ebecskénk nem akart játszani a görényekkel. Nem voltam elég gyors, Dante abban a pillanatban belecsípett
Jarjarka orrába, mikor az ismerkedési szándékkal szimatolni kezdte. Ebecskénk egy halálsikollyal az ágyra menekült, amit bevehetetlen várnak hitt, mivel ott ücsörögtem és beavatkozásra és ebmentésre készen vártam a fejleményeket. Tévedett, hisz a görények szőrös villámként követték, mire a kiskutya félelemtől remegve ugrott a nyakamba, és alig várta, hogy mielőbb kivül kerülhessen az ajtón.
Az első próbálkozásom, tehát kudarccal végződött.
folyt.köv.



2009. május 11., hétfő

Tavaszi pipere...

Jön a nyár, és a nagy melegben Jarjarka hosszú bundája nem a legkényelmesebb viselet. Így a fodrászkodás mellett döntöttünk, ami nálunk egy régi jóbarát meglátogatását is jelenti. Rita és Gábor nagy kutyabarátok, kezdő kutyás korunkban ők voltak az elsők, akik eszünkbe jutottak, ha kutyusunkkal kapcsolatban valami kérdés merült fel. Az idők folyamán Rita kutyakozmetikával kezdett foglalkozni, így természetes volt, hogy hozzá vittük Jarjarkát, és legalább megnézhettük a tenyészet legújabb tagjait is, - sajnos már csak eggyel találkozhattunk, a többit már elvitték. A két kutyus barátkozgatott, de mivel mindkettő fiú, a kölyök a kezdeti félénkségét legyőzve rendszeresen felborította orrával kutyánkat, aki előszőr megrökönyödött a kölyök szemtelenségén, majd a hierarchia bizonyítására megjelölte a sarkokat.
A férfiasság bizonyítása után aztán hősiesen tűrte a fazonigazítást, és kimondottan élvezte a fürdést, amin egyáltalán nem csodálkoztunk, mert Rita aranyárban mérhető kozmetikumokkal kényeztette kiskedvencünket.

2009. május 7., csütörtök

Ébresztő...........


Azt hiszem már említettem, hogy kiskedvencünk már az első éjszaka kibulizta magának, hogy bekerüljön az ágyamba. Nos, a helyzet azóta sem változott. Ha jő az este, akkor Jarjar az épp kedvencnek kikiáltott plüsjátékkal megjelenik és elfoglalja helyét a lábamnál. Szerinte a legkényelmesebb alvási mód, ha a fejét a bokámon nyugtatja. Látni kell, milyen felháborodott tekintetet vet rám, ha véletlenül meg merem mozdítani a lábam, hát még akkor mennyire fel van háborodva, ha zsibbadásra való hivatkozással meg merem cserélni a lábam.
A kis hálótársnak ugye nem csak pihenési igényei vannak, hajnaltájt rendszeresen szólítja a természet, ami kialakult rituálét követ. Először óvatosan nyüsszög párat, gondolván gazdája két gyereket felnevelt már, ez alatt hozzászokhatott az éber alváshoz. Általában igaza is van a jószágnak, de ugye az álom vonzása néha nagyobb, mint a kötelességérzet. Ilyenkor a kiskutyánk elvonul a talpam irányába, és addig ügyeskedik, míg fejével sikerül kitakarnia a lábfejemet, és megpróbálkozik a csiklandozás taktikájával. Amikor nyelvével végignyalja a talpamat, majdnem célhoz ér, mert legszívesebben az ablakon ugranék ki, de ha a kényelmességem még ennél is nagyobb, akkor a kutyus feltekeri a hangerőt, és közvetlenül a fülembe "suttogja " el kívánságát
hogy nagyobb nyomatékot adjon kérésének, időnként a hallójáratomat is kitisztítja. Ma reggel erre sem reagáltam, és szunyáltam tovább , egyszerre csak arra ébredtem fel, hogy megy a tv.
Kiskutyánk addig ugrált a távirányítón, míg sikerült kedvenc csatornám műsorával felébresztenie. Mondanom sem kell, hogy erre már erőt vettem magamon, és teljesítettem óhaját.

2009. április 26., vasárnap

Kutyabetegségek,kullancsveszély

Az ember évek óta mást sem hall, mint azt, hogy rengeteg a fertőzött kullancs. Miután kertes házban élünk, így természetes volt számunkra, hogy kiskedvencünk gondoskodjunk.Minden tavasszal megyünk kedves állatorvosunkhoz Dr.Parcsami Andráshoz, aki már megmentette kiskedvencünk életét. Ennek ellenére minden évben összeszedünk pár élősködőt, - ma is - de reméljük a Frontline hatásos, és a kullancsot is igyekszünk minden esetben gyorsan kiszedni, de azért természetesen megmutatjuk a dokinak is.
Hiába veszi az ember drága pénzen a kiskutyát, az nem garancia arra, hogy egészséges jószágot kap. Ezt sajnos tapasztalatból tudjuk. A nagy örömmel fogadott kiskedvenc hozzánk érkezése után pár nappal majdnem elpusztult. Azt vettük észre egyik este, hogy a kutyus bágyadtabb, mint előzőleg. Este 11 órára már állni sem tudott, ha felállítottuk oldalra dőlt, mint egy krumpliszsák. Kétségbeestünk, felhívtuk egy kutyatenyésztő ismerősünket, aki megadta a telefonszámát a doktor úrnak. Kissé félve tárcsáztunk, elvégre már éjfél volt, de a doki kedves volt, és mondta azonnal induljunk , vár bennünket. Mikor meglátta a teljesen elesett kiskutyát, figyelmeztetett bennünket, hogy mindent megpróbál, de igérni nem igér semmit. Azonnal infúziót adott kutyusunknak, és mindhárman izgatottan vártunk. A kutyus az ötödik ampulla után már szaladgált a vizsgálóasztalon. Rögtön himalájányi szikla esett le a szívünkről. Mint kiderült, a tenyésztő nem végezte el rendesen a féregírtást, és ez a csöppnyi jószágnak majd az életébe került. Egy heti kezelés után kedvencünk újra vidáman szaladgált, hála a doktor bácsinak.

2009. április 25., szombat

Hogyan ne legyen állatketed

Miután panelban kezdtük családi életünket, még a gyerekek megszületése előtt elhatároztam, hogy a lakásban nem tartunk állatot. Elsősorban az állatszeretet miatt nem. Volt a testvéremnek egy kertje a város határában, ahol a szüleim valóságos állatparadicsomot teremtettek, így én naív lélek azt gondoltam ez a gyermekeimet is kielégíti. A "könyvből nevelt" lányom - majd elmesélem a sztorit - be is érte ezzel a magyarázattal, de már említettem a fiam ennél sokkal öntörvényűbb volt.
Manokám talán 3 éves lehetett, és jött a "Madarak és Fák Napja", ami kisállat kiállítással is járt.
Mielőtt elindultunk megbeszéltem gyermekeimmel, hogy nem veszünk semmiféle jószágot, mível ketrecben tartani egy élőlényt az kinzás. Csemetéim természetesen lelkesen bólogattak, nagy empátiáról téve tanubizonyságot. Én, mint naiv édesanya majd szétrobbantam a büszkeségtől, hogy milyen okos, megértő gyermekeim vannak. A kiállításon szebbnél szebb jószágok előtt álltunk meg, de bár láttam a gyerekeim szemében a fel - fel villanó vágyat, hogy valamelyik jószágot hazavigyék, 1-1 jól elhelyezett megjegyzésre eszükbe jutott tanmesém a rabságban élő állatok lelkivilágáról, bár nehéz szívvel, de lemondtak az ajkukra kivánkozó kérésről, hogy vigyük haza valamelyiküket. Így érkeztünk el egy standhoz, ahol sorsolással kanárit lehetett nyerni. Volt egy óriási zsák, telis - tele fehér ping-ponglabdával és mindössze egyetlen sárga labda volt benne. A nyerő golyó! Kihúzásának esélye közel nulla. No, ez felkeltette kisfiam figyelmét, miután rengeteg állatos könyvet lehetett nyerni, a főnyeremény pedig egy kanári volt.
- Anya, ha már nem viszünk haza semmi élőlényt, akkor nyerek egy könyvet!
A kiránduláson a gyerekek mintaszerűen viselkedtek, - a sorsjegy ára 10 forint volt, ami akkoriban sem volt egetverő összeg -, így természetes volt, hogy engedélyeztem a próbálkozást.
Nem volt jó ötlet! A fiam az ezernyi hófehér labda közül kikapta az egyetlen sárgát! Így rögvest tulajdonosa lett a kanárinak, amiről a világ minden kincséért sem mondott volna le akkor már egyik gyermekem sem - én meg vehettem 300 forintért egy kalitkát is a jövevénynek.
Gyermekeim meg büszkébben cipelték haza a zsákmányt, mint anno az ősember a mamutot.
Én meg megállapíthattam, a pedagógiám ismételten hajótörést szenvedett, avagy ember tervez, Isten - vagy a gyermeki rafinéria - végez.
Így kezdődött az a folyamat, ami azt hiszem sosem ér véget családomnál, ugyanis a kanári csak az első volt kedvenc állatok sorában.

2009. április 20., hétfő

Aranygaluska vaniliasodóval








Már említettem, hogy izlésben inkább a vegákhoz állunk közelebb, így természetes volt számomra, hogy két napi húsevés után valami másnak kell következnie. Én ugyan tökfőzeléket szerettem volna, de gyerekeim egybehangzóan utálják, így valami mást kellett kiötlenem. Ilyenkor következik be nálam az a pillanat, hogy kinyitom a hűtőt, és ami kiesik, abból főzök. Most az Édesanyám által megdarált dió huppant az ölembe, ez adta az öteletet a vacsorához, meg az, hogy imádom a kelt tésztát- sajnos meg is látszik rajtam.

Így gyorsan beledobtam egy fél élesztőt a kelesztőtálba kicsi cukorral és egy kanálnyi liszttel, majd kitettem a konyhaablakba - olyan szép melegen sütött oda a nap - és elmentünk a lányommal a varrónőhöz ruhapróbára, mondván nem kell az élesztőnek közönség ahhoz, hogy szépen feljöjjön. Jól gondoltuk, nem kellett. Miután hazaértünk, gyorsan beleütöttem a tálba egy egész tojást, utána küldtem 1 evőkanálnyi cukrot - nem vagyunk édesszájuak -, 2 evőkanálnyi darált diót, majd 7 púpozott evőkanálnyi sima és 1 evőkanálnyi réteslisztet. Nem egyszerre, mert a liszetek nem egyformák, így dagasztás közben derül ki mennyit kíván még. A dagasztás befejezése előtt még hozzáadtam 1,5 evőkanálnyi étolajat és azzal is átdolgoztam, míg a kezemről és a tál oldaláról levált a tészta. Kb. fél órát kelesztettem.

Közben kikentem kedvenc cseréptálamat jó vastagon vajjal, és pogácsaszaggatóval apró darabokat szaggattam a kisodort tésztából, melyeket olajba , majd daráltdióba forgattam és leraktam.Az első sor elkészülte után megszórtam cukorral, örölt fahéjjal és folytattam, mí a tészta el nem fogyott. Sütőbe küldtem és kb fél óra alatt elkészült.

Vaniliasodó: 1 vaniliapuding, cukor, vaniliaaroma, 1 liter tej, egy rúd fahéj.

Ez egy kicsit szégyenlős tulipán a kertünkben.

Kedvencünknek is izlett, a tíz ujjunkat megnyalta utána.

2009. április 19., vasárnap

Malachús hasábkrumlival

Csodálatos idő van, vétek sok időt tölteni a konyhában. Így aztán annak ellenére, hogy a lányom barátjának születésnapját grillezéssel ünnepeltük tegnap a fiú szüleinél, és húst ettünk hússal - ma ismételten hússütésre került sor, mert már hetek óta sütőbe kívánkozik a hűtőből egy kilónyi malachús. Miután ma is Forma-1 volt, így csak utána kaptam elő a husit a fagyasztóból, és gyorsan elkészítettük a pácot.
A malac húst a kockára vágott vöröshagymára fektettük a tepsiben,jó vastagon bekentük a páccal, és míg olvadozott és pácolódott a combocska, mi kivonultunk kertészkedni. Egy hét alatt ismételten megnőtt a fű, és míg a lányom a füvet nyírta én átültettem a szobanövényeket. Közben megfordítottam a húst és a másik oldalát is jó vastagon bevontam a páccal, nehogy féltékeny legyen az eltérő bánásmód miatt. Közben kaptunk egy jó záport, ami végett vetett a szabadban végezhető tevékenységnek, így gyorsan krumplit hámoztam és negyedeltem. A hús mellé szórtam, sóztam, meglocsoltam kevés olajjal. A tepsit letakartam fóliával és 60 percet sütöttem, azután levettem a fóliát 10 percig pirítottam a húst, majd megfordítottam a húst és a másik oldalát is megpirítottam. Tortaszerűen felszeleteltem és a ropogós burgonyával, céklával tálaltam.
Hozzávalók: Bőrös malaccomb karika,
Pác:1 kanál méz/medvehagymás/,só, olaj, indiai paprikakrém, ketchup, Erős Pista
Közben azért fotózgattam is mutatom nálunk milyen a tavasz.

2009. április 14., kedd

Chilis bab á la Ica

Már említettem, hogy nem igazán vagyok ragadozó típus, már ami a gasztronómiát illeti, így aztán egy cseppet sem meglepő, hogy amikor hazaérkeztemkor benéztem a hűtőbe, nem találtam ínycsiklandónak a választékot, amit röviden így fejezhetünk ki: hús hússal. Főzeléket kívántam, vagy legalább valamit, ami hasonlít rá. Gyors felderítés után kiderült, hogy krumplin és babon kívül nincs itthon semmi alkotóelem, amit mindketten szeretünk, így esett a választás a chilis babra. No, ugye azt tanulja az ember, hogy a tarkababot előző este be kell áztatni. Jó, jó, de tegnap este még nem tudtam, hogy ma 17 órakor babot akarok főzni, így aztán kicsit besegítettem a természetnek. A hideg vízbe feltett babra a forrás elérésekor dobtam egy kis szódabikarbonát. 19 órakor így már vacsorázhattunk is, annak ellenére, hogy a darált húst is akkor bányásztam elő a mélyhűtőből.
Chilis bab á la Ica
Hozzávalók: 20 dkg tarkabab /száraz/, 1 fej hagyma, só, bors, kömény,majoranna, 3 kanál natur lecsó/saját eltételből/,1 babérlevél, 2 gerezd fokhagyma, 1 kanál rizs, 20 dkg darálthús /sertés/, kis maradék füstölt sonka,1 doboz kukorica,1 kanál kethup, 1 dl paradicsomlé /házi/, Chilis alap zacskós.
A babot hideg vízbe feltettem főni a babérlevéllel, amikor elkezdett forrni, beledobtam a szódabikarbonát és lefedtem, takarék lángon 1,5 óra alatt megfőtt. A másik edényben kevés olajon megfuttattam a hagymát és beledobtam a jeges darálthús gombócot. Rászeltem a fokhagymát, beledobáltam a fűszereket, a lecsót, a kanál rizst és fedő alatt pároltam. Időnként kevergettem, hogy a hús szétfőjjön. Mikor a hús megpárolódott, beleöntöttem a paradicsomot és a zacskós alapot.Összekevertem a kész babbal, beleszeltem a füstölt sonkát és beleborítottam 1 doboz kukoricát. Összeforraltam, még kicsit utána fűszereztem - imádom az erőset - és 2 órával a vacsoraötlet megszületése után már tálaltam is. A mexikóis vacsorához dukál egy magyaros tavaszi csokor:

2009. április 12., vasárnap

Tojásos-nokedli fejes salátával



Ha tavasz, akkor tojásos-nokedli fejessalátával. Valahogy ez az étel jelenti az igazi tavasz megjöttét.No, bár ma húsvét vasárnap van, nem tudtunk ellenállni, és vacsorára megalkottuk kedvencünket, amivel egyértelműen tudatosítottuk környezetünkben, hogy visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz, amit az is bizonyít, hogy a ma délutáni napozásunk alatt láttunk fecskét és gólyát is, és legalább 6 féle madár énekére szunyókáltunk a napon.


Tojásos-nokedli fejes salátával

Hozzávalók: 35 dkg liszt, 1 tojás,só, 2 dl víz, + 3 tojás,

A hozzávalókat osszekeverjük és lobogó forró vízbe szaggatjuk.Az olajat felhevítjük, beleöntjük az felvert tojásokat lágyra sütjük és beleszedjük a nokedlit. Ha kissé rápírítunk akkor még finomabb.

A salátát megmossuk és cukros, sós eceteslébe fordítjuk.

Ma a kiskutyánk is élvezte a napozást, megmutatom mennyire.

2009. április 9., csütörtök

Haj -haj -hajdanán..10



Itt a tavasz! Ha eddig még nem vette volna észre valaki. A tavasz viszont magával hozza a fűnyírást is, ami, mint tudjuk kimondottan férfimunka. No, a fűnyírás, mint annyi más dolog is a családunkban, nem olyan egyszerű dolog, mint első nekifutásra látszik. Van két selyemakácfa az udvarunkban, olyanok, mint apa és fia. Senki el nem hinné, hogy testvérek. Egy hüvelyből szedtem ki a magokat és nevelgettem cserépben, majd az udvaron őket, csak az egyik fácska kicsit szerencsésebb volt a másiknál. A szerencsétlenebb fácska, hol letörött, hol ráléptünk, hol pedig lekaszáltuk. Így aztán kissé csökött lett, de mi nagyon szerettük és külön figyelmet fordítottunk rá - különös tekintettel a fűnyírásra.


Történt egyszer, hogy kicsi fiam megállapította, hogy a ideje vagyon a fűnyírásnak, és míg én a konyhában foglalatoskodtam, ő szorgalmasan berregett a fűnyíróval.Egyszer csak hallom, hogy megáll a fűnyíró, és kicsi fiam kiabál, hogy menjek ki hozzá. Természetesen hagytam csapot - papot ,és robogtam gyermekemhez, aki a fűnyíróra támaszkodva úgy nézegetett körül az udvaron, mint aki nagyon keres valamit, majd miután problémája nem oldódott meg, hozzám fordult felvilágosításért.
- Mondjad Anya, hol is van az a fácska, amire vigyázni kell?
Körülnéztem, és meglátván hol áll a fűnyíró nagy levegőt véve, szemrebbenés nélkül, komoly képpel válaszoltam.
- Kisfiam, ha odébbtolod a fűnyírót, azonnal megmutatom!
Egymásra néztünk, és és kirobbant belőlünk a röhögés.
A kis fa, hála az égnek,ezúttal is szívósnak bizonyult és azóta is disze kertünknek.


2009. április 6., hétfő

Tárkonyos csirkeraguleves


A tegnapi főzöcskéből maradt csirkemelldarabok és a kissé elszámított főttkrumpli felhasználása volt a célom, no meg az, hogy végre valami levest diktáljak a lányomba.
Hozzávalók: maradék csirkemell, ami nem volt elég szép a tegnapi ebédkészítésnél, kb 15 dkg,kockára vágott krumpli (most épp főtt), kb 15 dkg, 1 sárgarépa, 10 dkg, 1 fehér répa, kb 5 dkg, kb 3 dkg ,kevés apróra vágott vöröshagyma, liszt,só, bors,oregano, majoranna, tárkony, pirospaprika ,1 evőkanálnyi olaj, 3 evőkanál tejföl, 1 evőkanálnyi mustár, friss lestyán a kertből.
Az olajra rádobjuk a kockára vágott húsdarabokat, és addig pirítjuk, mig kifehéredik.Hozzáadjuk a hagymát, sárgarépát, fehérrépát és fedő alatt addig dinszteljük, míg kissé megpuhulnak. Sózzuk,hozzáadjuk a borsot, oreganót, majorannát és tárkonyt ezeket is megfuttatjuk a forró olajon, majd stauboljuk, rászórjuk a pirospaprikát és felengedjük. Mikor megfőtt, hozzáadtam a krumplit, az összevágott lestyánt.A tejfölt, mustárt kikevertem a maradék liszttel és behabartam a levest. Összeforraljuk és tálaljuk.


Sövénynyírás közben találta a fiam ezt a madárfészket.

2009. április 5., vasárnap

Paradicsomos,sajtos csirkemellrolád

A mai ebédünk szokás szerint ismét a gyorsaság és az improvizálás jegyében készült, és töredelmesen bevallom, hogy én csak a kukta, az ötletelő, valamint az ellenőr szerepét vállaltam be. Ja, van néha előnye ha az ember a lányos anya szerepében tetszeleg. Tegnap mozgalmas napunk volt, a kolléganőimmel buliztunk, valamint csak úgy mellékesen vettünk Édesanyámnak egy hűtőt, és leszerveztük a leszállítást, valamint a régi hűtő elszállítását és azzal az elhatározással tértünk nyugovóra, hogy ma aztán kiteszünk magunkért és csak úgy égni fog a munka a kezünk alatt. - No, ha munka nem is, az én kezem rettenetesen ég, mivel kesztyű nélkül szedtem ki a csalánt a leendő virágoskert helyén. - Viszont a lányom kicsi kocsija csillli-villi lett, meg azért a fák metszésével is haladtunk, a napon száradó ruhákról nem is beszélek.(természetesen a Forma-1-ről sem maradhattunk le). Így aztán az ebéd-vacsora készítéséhez csak alkonyatkor fogtunk hozzá.
Paradicsomos,sajtos csirkemellrolád
Hozzávalók: 2 egész csirkemell, só, bors, majoranna,márványsajt, bacon, sonka,trappista sajt szeletben és reszelve,paradicsomlé (házi), frisslestyánlevél,fokhagyma,oreganó,tabascó,olajbogyó
A csirkemelleket úgy vágjuk fel, hogy kiteríthessük, 2 egész csirkemellből 4 rolád lesz.
Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majorannával.Fektetünk rá 1 szelet bacont, 1 szelet márványsajtot, 1 szelet sonkát, és 1 szelet trappista sajtot és felcsavarjuk.Hústűvel vagy fogpiszkálóval összetüzzük és kevés olajon minden oldalukat megsütjük, majd egy tepsibe egymás mellé helyezzük a roládokat. Paradicsomlébe beleszeljük a fokhagymát, a lestyánt, beledobjuk az összevágott olajbogyót,fűszerezzük sóval, oreganóval és tabascóval, ha szükségesnek érezzük tehetünk bele kevés ketchupot felforraljuk, majd a csirkemellre öntjük.
A csirkemellroládot kb. 25 perc alatt készresütjük, úgy, hogy félidőben megforgatjuk és 5 perccel azelőtt, hogy kivennénk a sütőből megszórjuk reszelt sajttal. Krumplipürével, főtt krumplival
tálaljuk.
Lilaakác a bejegyzés írásakor, és a húsz nappal későbbi virágözön.

2009. április 2., csütörtök

Röhög a buszmegálló 2


Ma reggel csodálatos verőfényes hajnalban - 6 óra körül - a szokásos csapat verődött össze a buszmegállóban, és miután nemcsak mi, hanem a természet is ébredezezett, észrevettünk az útpatkán egy melegedni kívánó koránkelő gyíkocskát. A gyíkról eszébe jutott a lányoknak, hogy vajon mi lehet a kígyóimmal. Meséltem nekik, hogy sajnos már csak egy van, mert a többi elpusztult és eltemettem őket a virágos kertemben.

Erre az egyik utastársnőm:

- Lányok, ne menjünk az Icához virágot lopni, mert ott a harangvirág nem azt mondja, hogy csingilingi, hanem azt, hogy Sssssszzzzzzíííííí!!!!!

Máris jobbkedvűen indítottuk a napot.
/A képen Szultán a szalagos tigrispyton látható/