Lassan hagyomány lesz nálunk, hogy lányomékkal Torkos csütörtökön vacsorázni megyünk. Ami praktikus is, hisz ekörül van a születésnapom. No, az idén a győri Radó szigeten lévő Arany Szarvas fogadóba foglalt asztalt a lányom. Külön parkoló, udvarias parkolóőr fogadott bennünket, és a foglalásokat ellenőrző úr is nagyon kedves volt. A külön teremben kaptunk asztalt, hárman ültünk egy öt fő részére megterített asztalhoz. A teríték, főképp a damaszt abrosz nagyon szép volt, rég láttam ennyire igényes textilneműt étteremben.Előételnek a lányommal tatár bifszteket rendeltünk. Feri szegény, brushcettát evett volna, de mikor kihozták a főételt kiderült, az épp nincs. Még szerencse, hogy megkóstolta a mi ételünket, másképp nagyon éhesen várta volna a főételt. Ami számára Karavella steak volt./bélszinjava, tükörtojás, füstölt sonka, kaviár/. A steak nagyon finom volt, kicsit angolos, jó minőségű, roppanós volt a hasábburgonya is.
Lányom hölgy lévén, Mylady steaket, I Erzsébet kedvencét kérte /borjúcomb, sült banán, kukorica/, és hozzá burgonya krokettet. Tehette a negyvenhét kilójával.
Természetesen az ő tányérjába is belekóstoltam, nem volt rossz, de nem ez az étel lesz a kedvencem. Bár a sült banán ízlett.
Magamnak csirkét választottam végül, pedig úgy indultunk neki az estének, hogy halat vagy valami tengeri herkentyűt eszem. Nem bántam meg a választást. Vargányával, scarmosával töltött jércemell bacon köntösben, kukoricás tócsnival. Nagyon érdekes ízhatású, látványos fogás volt. Imádom a vargányát és a szakács dicséretére szóljon, nem sajnálták az ételből. A kukoricás tócsni is finom, követendő ötlet. Nagyon kellemes, jó hangulatú este volt, annak ellenére, hogy a lányom barátja még távozásunkkor is a meg nem kapott bruschettáját emlegette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése