2009. március 31., kedd

Haj - haj - hajdanán 9.


Egy anyának a gyereke a világ közepe, akiért örömmel megtesz mindent, de azért valljuk be, hogy akadnak olyan pillanatok az életünkben, amikor nagyon jó néven vennénk, ha kis családunk néha odaállna a rúd mellé és nem csak a "Fogjuk meg és vigyétek" elvét vallanák.
Egy zűrösebb nap után én is kiakadtam gyermekeimre, mivel hiába ismételgettem nekik az általuk már gondolom halálra unt "Nem cselédnek szerződtem" című monologomat, a fülük botját sem mozdították rá.
Erre elkezdtem sorolni mindazt a teendőt, amit véleményem szerint nekik kellett volna megcsinálni. Miközben enyhe hisztériával hangomban mondogattam a magamét, lányom dacosan otthagyott, gondolván majd csak megunom, kisfiam viszont végigvárta szemrehányásaimat. Mikor feltettem a szigorúnak szánt , de költőire sikerült kérdést
- Mért mindig nekem kell mindig mindent megcsinálnom?!!!!!!!!!!!!!
Manokám rámnézett, és ártatlan pofival, értetlenkedő hangsúllyal visszakérdezett.
- Hiszen ezért vagy! Nem??????????!!!

Lencsefőzelék sült sonkával, tojással


Úgy döntöttem, hogy a három napi húsevés után valami egészségesebb vacsora-ebéd variációt hozok létre. Miután így tél végén válogathatunk, hogy káposztát főzzünk-e, vagy krumplit, esetleg valami hüvelyest, nem kellett sokat törni a fejem mit is alkossak, mivel a káposztát a lányom nem szereti, a gazdasági válságra felkészülve viszont vettem pár zacskó "szerencselencsét" - ránk férne Fortuna segítsége - alapon.

Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2-3 babérlevél, vöröshagyma, só, liszt, olaj, mustár, tejföl, cukor, víz, fűszerpaprika

A lencsét a babérlevéllel, sóval, füstölthússal - most épp oldalas - feltesszük főni kétszer annyi vízbe, mint amennyi ellepi. Lassú tűzön kb 40 perc alatt puhára fő a lencse is és a hús is.

Kevés olajon karamellizálunk egy teáskanál cukrot, beleteszünk egy evőkanál lisztet megpirítjuk, dobunk rá kevés pirospaprikát, majd felengedjük vízzel, simára keverjük és berántjuk a lencsét.

1 kisdoboz tejfölt, egy evőkanálnyi mustárt kevés vízzel, liszttel összekeverünk és behabarjuk a lencsét. Összeforraljuk és a füstölt főtt hússal, vagy sült sonkával, főtt vagy tükör tojással tálaljuk.

2009. március 30., hétfő

Tarhonyáshús

Mint előző jelentkezésemben írtam, ma közéleti elfoglaltságunk miatt - falugyűlés - gyorsan kellett a vacsorát, illetve a holnapi ebédünket megalkotni, ezért már tegnap előredolgoztunk, így ma csak be kellett fejeznünk, ami kb 15 percet vett igénybe, amibe azt az időt is beszámítottam, míg megkerestük a tarhonyát a kamrában.


Hozzávalók: 25 dkg sertéshús - a tegnapi szelethúsból, ami nem ütötte meg a mércét külcsin szempontjából. 1 fej vöröshagyma, 1 fokhagyma, só, bors, majoranna, kömény, pirospaprika, olaj, chili,víz, 3 evőkanálnyi saját levében eltett natur lecsó. A hagymát apró kockákra vágjuk és olajon kevés sóval fedő alatt megdinszteljük. Így szinte krémszerű lesz. Beledobjuk a felkockázott húst, az apróra vágott fokhagymát és a fűszereket (piros paprika kivételével). Megpirítjuk a húsokat, majd rádobjuk a pirospaprikát és felöntjük 3 dl vízzel. Mikor a hús félig megfőtt beleöntünk 20 dkg tarhonyát felforraljuk, és egészen kis lángon fedő alatt puhára főzzük. Céklával tálaltam, de holnap ecetes uborkát csomagolok az ebédhez.
/Fotózni már sem kedvünk, sem erőnk nem volt, ezért a képet innen kölcsönöztek/

2009. március 29., vasárnap

Gombás-sajtos sertéscomb á lá Ica



Ma nagyon gyorsan, nagyon sokat akartunk végezni, így aztán ismét improvizálni kellett ebédügyileg. Miután ma éjjel volt az óraállítás, gondolom más is nehezebben ébredt, amit tetézett, hogy a tv reggel az Ausztrál nagydíjjal ébresztett, a Forma 1-et ugye nem lehet kihagyni. Miután tudtuk, hogy sem holnap, sem holnapután nem sok időnk lesz a főzőcskézésre, így még előre is kellett dolgoznunk. Így aztán kikaptunk a mélyhűtőből két csomag disznóhúst, -olvadozzon csak magában - és gyorsan nekiugrottunk az egyéb teendőknek, többek között kiskedvencünk megnyírásának. Nos, közel két óránk elment vele, így aztán nagyon bele kellett húzni az ebédkészítésbe. A kutyus új frizurájáról majd teszek fel képet - szerintem bűbájos lett.


Az ebéd alapötletét a menyem blogjából koppintottam, csak átdolgoztam a saját hűtőnk tartalma alapján. ( Ki mit talál, - meg ami kiolvad -abból főz) Levesünk meg a Mama utánozhatatlan húslevese volt, Mama féle metélttel.


Gombás-sajtos sertéscomb

Hozzávalók: 4 szelet seréscomb kiklopfolva, sózva, borsozva.1 fej vöröshagyma vékony karikára vágva, 4 db gomba vékonyan felszelve,10 dkg hóvirág sajt, 10 dkg trappista sajt a nagylyukú reszelőn lereszelve, 3 dl tejszin, 1 kisdoboz telföl, margarin a tepsi kikenéséhez.

A tepsit jó vastagon kikentem, belefektettem a husikat, rászórtam a vöröshagyma karikákat, majd a gombaszeleteket. Sóztam, borsoztam. Meghintettem jó vastagon a kétféle sajttal és nyakon borítottam a tejszinnel. Miután a tejszint keveseltem, igy megtetéztem egy kis pohár telföllel is. Fólia alatt sütöttem 20 percet, majd a fóliát levéve még 15 percig. Rizzsel, céklasalátával tálaltam.Nagyon finom lett. Megállapítottam, hogy a Hóvirág sajt nagyon jó ízhatású az ilyen jellegű ételeknél, legközelebb más sajtos ételnél is kipróbálom.

2009. március 27., péntek

Egy vicc mindig jól jön

Ma kicsit húzós napunk volt a bankban, olyannyira, hogy délre már azt sem tudtuk, hogy hol áll a fejünk.Így aztán nem csoda, hogy amikor kellett volna, azt a hirdetményt sem találtam meg, amit épp öt másodperccel azelőtt tartottam a kezemben.




Nem véletlen, hogy az ügyfél távozása után az alábbi aktuális viccet meséltem a kolléganőmnek:

A nagyapa megkérdezi az unokáját:
- Kisfiam, hogy hívják azt a németet, aki eldugja a dolgaimat?
- Alzheimer, nagyapa, Alzheimer!

2009. március 24., kedd

Röhög a buszmegálló....

Reggel a jól összeszokott csapat ácsorog a buszmegállóban - 4 nő, mindegyikük 50 körüli. Miután évek óta jól ismerjük egymást, az álmos reggeleket fel lehet dobni bármivel. Ma az alábbi vicc-cel sikerült, amelyet mail-en kaptam, és nagyon tetszett.




Egy férfi napozik a tengerparton. Este nézi magát a tükörben és látja, hogy mindenhol szépen lebarnult, csak a farka maradt fehér. Másnap kimegy a tengerpartra és beássa magát a homokba, csak a farkát hagyja kinn a napon, hogy az is barna legyen. Arra sétál két idős hölgy, megállnak a dákó előtt és nézik hosszasan. Az egyik megpiszkálja a napernyőjével, majd bánatosan mondja a barátnőjének: - Látod drágám, ez a dolog engem 20 évesen nagyon izgatott, 30 évesen megőrültem érte, 40 évesen könyörögtem érte, 50 évesen a lelkemet odaadtam volna érte, 60 évesen imádkoztam érte, itt vagyok 70 évesen a k.... életbe, vadon terem, és én nem tudok lehajolni érte!




A csoportból három nő felszabadultan vihogni kezd és sokatmondó pillantásokat váltanak, mire a negyedik, - akiről el kell mondani, hogy egyedül él - fanyalogva megszólal:
- Én tőlem ugyan teremhetne vadon, nem érdekelne.
Mire én, mert ugye az ember ügyeljen embertársai lelkivilágának épségére...
-Persze kedves, mert már olyan öreg vagy, hogy nemcsak lehajolni nem tudnál érte, hanem már azt is elfelejtetted, hogy mire is kéne használni!

2009. március 22., vasárnap

Avocadós csirkesaláta


Itt a tavasz, de sajnos zöldségfélékből még nagy hiány mutatkozik, pedig már nagyon hiányzik a friss saláta. De tegnap nagy mázlink volt, és csodálatos jégsalátát kaptunk és még volt egy avocadónk is. A ma alkotott csirkepaprikásba nem tettük bele a mellet, mivel azt ebbe az ételbe túl száraznak találtuk - így az alapanyagok tálcán kínálták magukat, már csak a fűszerezést kellett kitalálni.

Hozzávalók: 1 avocado, 1 csirkemell, 1 alma, 1 fej vöröshagyma, 4-5 levél jégsaláta tépkedve+2 egész a tálaláshoz, 1 kis doboz tejföl, só, currys füszerkeverék, 4 db gomba, fél zacskó kapros salátaöntet.

A csirkemellet felkockázzuk és bepácoljuk currys füszekeverékkel, sóval, olivaolajjal, majd forró serpenyőben megpirítjuk. Mikor majdnem kész, hozzáadjuk a felaprított gombát, azt is átsütjük kicsit. Majd hagyjuk kihülni.

Az avocadót, almát, hagymát felkockázzuk, a salátaleveleket összetépkedjük, kivéve pár szépet, amit a tálaláshoz használunk fel. A tejfölt összekeverjük a fél zacskó salátaöntettel, sózzuk. A saláta összetevőit összekeverjük - óvatosan, mert az avocadó puha - az ép salátalevelekre tálaljuk és rászórjuk a pirított gombás csirkemellet.

Tavasz van........


Csontjainkban érezzük a tavaszt...., no nem a derékfájásra gondoltam, hanem arra, hogy ha végre kisüt a nap, akkor érdemes kimenni a kertbe, mert a krókuszok már bizonygatják, hogy végre vége a télnek.
A tavasz magával hozza a metszés szükségességét is, aminek viszont a metszőolló a vonzata, amit nem találtam meg, olyan jól sikerült ősszel elpakolnom. Így aztán lányommal ellátogattunk a Bricostore-ba metszőollót venni, de egy - két apróság még bekérezkedett a kosarunkba,mert már csak ezek hiányoztak a kertből.

Tejfölös csirkepaprikás nokedlivel


Lányom már régóta emlegeti, hogy csirkepaprikást szeretne, de ennek az ételnek a létrehozása ismételten Mama függő dolog. Ugyanis nem mindegy,hogy milyen csirkéből is készül a valódi csirkepaprikás. Az igazán jóízű paprikáscsirke nem boltban vett, tápon nevelt gyorscsirkéből az igazi, hanem a Mama által nevelt udvaron futkosó, izmoslábú kiskakasból. Miután az Édasanyám hűtőjéből előhalásztuk a megfelelő delikvenst, így ünnepi ebéd készülhet házicsirkéből és házitojásból. ( Ami persze nem jelenti azt, hogy ez az étel bio hozzávalók hiányában nem finom nagyüzemi alapanyagokból is.)



Tejfölös csirkepaprikás

Hozzávalók:1 fej vöröshagyma,1 csirke feldarabolva,- nálam 12 db-ra, 3 gomba,só, bors, pirospaprika, majoranna, 1 kanál házilag eltett natur lecsó,telföl, liszt, olaj, víz.

A hagymát apróra kockázom és az olajra dobom,üvegesre pirítom. Beledobom a csirkedarabokat és azokat is pirítom kicsit, majd sózom, borsozom és hozzáadom a többi fűszert és a lecsót és a gombát, végül a pirospaprikát. Megkeverem és felengedem vízzel és puhára főzöm. Mikor a hús kész, a teljölt elkeverem egy púpozott kanál liszttel és behabarom. Frissen szaggatott nokedlivel tálalom.

Nokedli.

30 dkg liszt, 1 tojás, só 1,5 dl víz

Az alapanyagokat összekeverjük lágy tésztává és forró sós vízbe szaggatjuk. Kiszedés után kevés olajjal meglocsoljuk és összekeverjük, nehogy összetapadjon.

2009. március 16., hétfő

Haj-haj-hajdanán 8.


Mostanában a Sprektum tv-n megy egy sorozat, a címe: Segítség gyerekeim vannak! Nézem, nézem a műsort és emlékeimből egyre-másra villannak fel hasonló képek. Mint már említettem, felkészülten, könyvszekrényre való szakkönyvvel ellátva vártam első gyermekem születését. No, az egyik ilyen pedagógiai útmutatóban olvastam, hogy a gyermek legkönnyebben úgy tanítható rendre, rendszerességre, hogy a délutáni és esti lefekvés előtt együtt rakodik a baba és az anyuka. Az első gyereknél még roppant naiv, és hiszékeny az ember lánya! Eljön a délutáni pihenés ideje. Fogom a ruháskosarat, - mert első unoka lévén, csak a toronyórát nem kapta még meg a másféléves leányzó - és naivan gondolom, hogy most aztán megmutatjuk a világnak - mármint én, meg a lányom-, hogy milyen is a tökéletes gyerek. Anyuka tervez, Gyöngyvér végez. Fogom az első játékot, és biztató mosollyal belerakom a kosárba. Lányom rám néz, és én büszkeségtől repeső szivvel gondolom, hogy lám, máris sikerült felkeltenem gyermekemben a vágyat, hogy holnap már magától rakodjon össze. Belerakom a kosárba a második, a harmadik .... a sokadik játékot. Egyre csüggedtebben, mivel a kisasszony rakodási kedve az istennek sem akar megjönni. Négykézláb kúszok - mászok a szőnyegen, kerülgetve a leányzót, mert ha a könyv ezt írta, akkor nálam okasabbak biztosan kipróbálták. - Még ma is hajlandó vagyok elhinni, hogy tapasztalati úton adták a tanácsot, csak a gyerek , aki a próba alanya lehetett, nem az enyém volt. - Már majdnem tele a kosár, mikor a hölgykezdemény jól láthatóan felfigyel ténykedésemre és segítő szándékkal, királynői mozdulattal mutat a hátam mögé:

- Ott is van még!

No, ennyit a pedagógiáról! Ugye nem kell részleteznem, hogy későbbiekben is ki volt az, aki rendet rakott a gyerekszobában?

2009. március 15., vasárnap

Zellerkrémleves, ahogy mi szeretjük


Imádjuk a krémleveseket, de nem szeretem ha lisztes habarással készül. Így aztán ismételt kisérletezés útján jutottam el a számunkra ideális megoldáshoz.

Hozzávalók: 10 dkg zeller, 20 dkg krumpli, fél vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, szerecsendió, 1 tömlős sajt, tej, víz

A felkockázott zellert, krumplit, sót feltesszük fele víz, fele tej keverékébe főni. Beletesszük a hagymákat, és mindent puhára főzünk. Amikor a zöldségek megfőttek, turmixoljuk és belekeverjük a tömlőssajtot, azzal is összeforraljuk és szerecsendióval izesítjük. Fokhagymás, pirított zsemlekockával tálaljuk, melyhez még adhatunk reszelt sajtot.

Pirított zsemlekocka gyorsan, egyszerüen: A zsemlét felkockázzuk,tepsibe rakjuk, az összezúzott fokhagymával megszórjuk, meglocsoljuk olivaolajjal és forró sütőben 10 perc alatt megpirítjuk.

2009. március 11., szerda

Haj-haj- hajdanán 7.


Nagy esemény , amikor az ember gyermeke először lépi át az iskola küszöbét. Stressz a szülőnek, aki remeg, hogy hátha görbén néznek szívéről szakadt magzatára, és persze stressz a gyereknek is, aki a csontjaiban érzi, hogy mondhatnak az ősök bármit, vége a felhőtlen gyerekkornak. Hála az égnek vannak igazi anyaszívű pedagógusok is. A lányom kétszeresen is szerencsés volt, mert mindkét tanító nénije szakmájának dísze volt.
Első nap az iskolában. A kapuban szorongó szülők várják csemetéjüket, és persze a beszámolót.
Jön is a lányom, és miután ragyog az arca, rögtön leesik a szívemről az első szikla - nem utáltuk meg az iskolát!Lányom meg sem várja, hogy hazaérjünk, mesélni kezd, csak úgy ömlik belőle a szó. Legjobban Gizi néni rafinált otthonérzet teremtő ötlete tetszik neki.
-Képzeld anya- lelkendezik kislányom - Gizi néni mindenkitől megkérdezte, hogyan szólítja otthon az anyukája, mert Ő is úgy szeretne hívni bennünket.
Erre felkaptam a fejem, mivel gyermekem a nem mindennapi Gyöngyvér nevet kapta a keresztségben, amit ráadásul még csak véletlenül sem használtunk becézett formában.
- Te mit mondtál kicsim, hogy hívunk otthon? - tettem fel a kardinális kérdést.
Gyermekem elémperdül a járdán és büszkén kivágja.
- Csillagom, virágom, bogaram!
Bennem meg kajánul vigyorogva csapdossa a térdét a kisördög, elképzelvén Gizi nénit, felelésre szólítva a lányom.

Boszi nagyik praktikái 3.


A mostani megfázásos időszakban nagyon jól jött nagyanyám náthakezelő módszere. Örömmel vegyes büszkeséggel tölt el, hogy az idei influenzás időszakot is megúsztuk komolyabb betegség nélkül.
Boszi nagyi, mint már írtam, a tavasz első pillanatától kezdve gyüjtögető életmódot folytatott. Szerintem az ausztrálopitecus kutya füle volt hozzáképest.
Mikor a bodzabokor első hófehér tányérjai kivirítottak a patakparton, mi fűzkosárral a karunkon indultunk útnak. Még ma is az orromban érzem a virágok édes-keserű illatát. Nem győztem betelni a bodzavirág szépségével. A milliónyi apró, zöldes - fehér virágból apró napsárga szőrként meredeznek a porzók, és a bodzatányér közepén büszkén páváskodik a bibe bordó háromszöge. No, ebből a csodából szedtünk pár kosárnyit és kiterítettük a padlásra száradni. De a legszebbeket kiválogattuk és azokat Édesanyám palacsintatésztába mártva kisütötte uzsonnára.
Májusban, amikor az alkonyi szellő illatfelhőket terelgetett a falu utcáin, nagyanyámmal ismét kosárra kaptunk és most a szomszédasszony hársfája ellen indítottunk támadást. Még most is előttem van, ahogy a fa alól kiabálva dirigálja nagyanyám, hogy honnan, mennyi hársfavirágot szedjünk. Még a felnőtt férfiak sem mertek ellenkezni vele, csak másztak vezényszavára a kb három emeletnyi magasba. A hársfavirág is ment a padlásra a bodza mellé.
Nyár elején imádtam a kert végében heverészni a kamillatövek között és onnét bámulni a lassan tovaúszó felhőket. De azt már kevésbé szerettem, mikor ugyanezen apró kucsmákkal kellett megtöltenem a zsákot. De ellenkezni én sem mertem a nagyival, igaz nem is volt szokás kétségbe vonni a felnőttek utasításait.
Mikor eljött a náthakorszak, nagyanyám megtöltötte a teáskannát a bodza és hársfavigággal, megfűszerezte kamillával, majd lobogó vízzel leforrázta. A téli únott szürkeség egy pillanat alatt tova tünt a konyhából.
A teáscsészéből a nyár illata kavargott a plafon felé, amit az aranyló méz édessége koronázott meg.
A leforrázott virágok sem vesztek kárba, míg a forró teát iszogattuk, a lábunk meleg vízben ázott, amibe nagyim beleöntötte a leforrázott virágokat és egy marék "marhasót". Két-három esti kúra után vidáman szaladhattunk összeszedni a következő megfázást.

Haj-haj-hajdanán 6.


A mai történet kolléganőmmel való kooperációs tevékenység során jutott eszembe. Akinek életem során írtam üdvözlőlapot az tapasztalatból tudja, hogy nem épp gyöngybetűimről vagyok nevezetes.Ha nem lenne számítógép, valószínüleg sosem jutottam volna el odáig, hogy naplót írjak. Nos, a bankban összedobtam egy táblázatot, és kértem a kolléganőmet, hogy pár régebbi kimutatásból vigye fel az adatokat. A rögzítés az alábbi forgatókönyv szerint történt. Kolléganő prüntyög a gépen, majd nézi a lapot, aztán közelebb hajol a papírhoz, majd leveszi a szemüvegét és úgy próbálkozik. Pár perc után feladja, odajön és megkérdezi, hogy szerintem melyik hieroglifa mit is jelenthet. Gyorsan megfejtem, elolvasom neki a jegyzetet. Ő visszamegy a helyére és három perc múlva kezdődik az egész előről.
A szituáció azonnal feldobott egy emléket kicsi fiam általános iskolás korából.


Manokám második osztályos. Hazajön az suliból és enyhén szólva, nem épp a lelkesedés hangján közli velem, hogy be kéne mennem Klári nénihez, az angol tanárnőhöz fogadó órára. Miután gyermekem kiváló nyelvérzékkel rendelkezik, és ezt a "tantónénit" még kedveli is, értetlenséggel fogadom azt a megvetést és sértődést, amit amit kihallok a hangjából. Hosszas faggatózás során kiderül, hogy gyermekem elégtelent kapott dolgozatára.
Mint szigorú és következetes anyuka, nyomok egy puszit gyermekem fejebúbjára, és biztosítom róla, hogy csak valami tévedés folytán történhetett meg, hogy nem ötöst kapott - és elbattyogok bájvigyorogni a suliba. Miután lányom is abba az iskolába jár, csak két évfolyammal feljebb, a tantestülettel konszolidált viszonyt ápolunk. Így Klári néni - aki kb velem egyidős - elnézést kérő arckifejezéssel fordul hozzám.
- Tudja kedves anyuka. A Mano angol dolgozata akár ötös is lehetett volna - ha el tudtam volna olvasni!

2009. március 10., kedd

Boszi nagyik praktikái 2



Miután már a csapból is a méregtelenítés, és az "élőflóra" folyik, ez eszembe juttatta "Boszi Nagyim" egyik "alapreceptjét". Mivel a méregtelenítés, és a gyógyítás a belekben kezdődik a néphit szerint, - és mint a TV reklámból tudjuk, ellenállóképességünk 70 %-a a belekben van - fontos, hogy azok működése tökéletes legyen. Erre ismert nagyanyám egy remek és mellékhatások nélküli módszert, amely kicsiknek és öregeknek egyaránt kiméletes és alkalmazható. Saját magamon és családom kisebb és idősebb tagjain is kipróbáltam - bevált.
1-2 evőkanál lenmagot reggel annyi vízbe beáztatunk, hogy ellepje. Vacsora után néhány kanál joghurt, vagy kefir hozzáadásával elfogyasztjuk. Garantált a hatás, néhány heti alkalmazás után rendszeressé teszi a bélműködést.
A lenmagot már a Kr. e. 14. században is termelték és használták gyógyszerként. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, melyeket valószínűleg útravalónak szánták a túlvilági útra. Hippokratész már Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként.
Mint láthatjuk a módszer ősrégi. A modern tudomány megállapította, hogy a lenmag rengeteg esszenciális olajat tartalmaz - többet, mint a szója. Sok értékes ásványi anyag és vitamin található benne. Jó hatással van az agy és a vese működésére, valamint az izületekre. Rendszeres használatával sok időskori probléma megelőzhető.

Szárazbab leves csülökkel, kolbásszal


Ez a nem épp böjti étel a kivétel, ami erősíti a szabályt. Konyhámra inkább a kevésbé nehéz, rafináltabb ízek a jellemzők. Aminek egyik oka, hogy a stresszes életvitelnek köszönhetően rendszeres epegondjaim voltak, a másik ok pedig, hogy sajnos a súlyom sem mondható ideálisnak.

Hozzávalók:20 dkg tarkabab, előző este beáztatva, 2 db sárgarépa, 10 dkg fehérrépa, 3 dkg zeller,2 gerezd fokhagyma, kevés vöröshagyma, fél babérlevél, só, kb 15 dkg füstölt csülök,15 dkg lángolt kolbász felkockázva, pirospaprika, olaj, liszt, csipedett.Csipedett: nem tudom az ország más vidékén milyen szóval becézik ezt a hagyományos levesbetétet, de nálunk Zalában így hívták. A kolléganőm fia pl. tépettkének becézi.Készítése roppant egyszerű. 1 tojáshoz annyi lisztet adunk amennyivel olyan kemény tésztát gyúrunk amilyet bírunk. Lisztes kézzel kis darabokat tépünk le belőle és közben ujjunkkal megsodorjuk. Frissen felhasználva a legfinomabb, de tálcán kiszárítva zárt, száraz dobozban sokáig eláll.
A babot, a zöldségeket, az összevágott csülköt,kolbászt feltesszük főni.Beletesszük az összevágot hagymát, 1 gerezd fokhagymát, babérlevelet. Amikor a bab megfőtt, beledobjuk a csipedettet és azzal továbbfőzzük.(ha frissen készítettük, akkor 3 perc, ha szárított, akkor kb 10). 1 gerezd fokhagymából, lisztből világos rántást készítünk , beleszórjuk a pirospaprikát és kevés vízzel simára keverjük. A rántás hozzáadása után felforraljuk a levest és szükség esetén sózzuk.

Legfinomabb pogácsával, vagy lángossal. Ma pogácsával készült, mert a lányom és a barátja úgy szeretik.

2009. március 8., vasárnap

Boszi nagyik praktikái 1


Réges régen.......egy távoli Zala megyei kis faluban, amely úgy bújt meg az őt ölelő dombok karéjában, mint madárfészek a fakoronában, élt egy asszony, akiről sokat suttogtak,- de csak a háta mögött, de akit, ha szorított a szükség, sokan megkerestek. No, az az asszony volt az én nagyanyám, aki a XIX.század végén született és a falu javasasszonyaként is tevékenykedett. Az az asszony, akire én emlékezem, már nem volt fiatal, de sudár, büszke, okos, olvasott és öntörvényű ember volt. Születésem idején a villamosítás még nem érte el vidékünket, orvos csak a második faluban volt, így nagy szerep jutott egy füveket ismerő személynek. Többek között nagyanyámnak is köszönhetem, hogy értékelni, használni és élvezni tudom mindazt, amit a természet adni tud. Így tavasz kezdetén Ő már járta az erdőt, mezőt és szedegette kosarába mindazt, amiről tudta, hogy fel lehet használni főzéshez, vagy gyógyításhoz. Amikor tehettem, elkisértem, és ő egész idő alatt mesélt a fűben - fában rejtőző erőkről. Talán ezeknek a meséknek is köszönhetem, hogy amikor megmart a kigyó, tudtam és mertem kivéreztetni a sebem.

Emlékszem, így tél végén már alig várta, hogy előbújjon a csalán haragos zöldje a kert végében. Ma már meglepő, de főzeléket készített belőle. Ami, lévén az első friss zöldségétek, nagyon jól esett vitaminra kiéhezett szervezetünknek. Egyébként elkészítése megegyezik a spenótéval, és emlékeim szerint az ize is hasonló volt. Abban az időben vallásosabbak voltak a népek és a szocializmus ellenére betartották a keresztény vallás liturgiáját, szokásait. Így a csalánfőzelék remek bevezetője volt a húsvéti böjt időszaknak. Még emlékszem, hogy 40 napig valóban nem fordult elő húsétel az asztalon. Kivéve, ha nagybeteg volt a háznál, annak azért jutott egy kis galamb leves. Minden elismerésem azoké a háziasszonyoké, akik közel másfél hónapon keresztül
viszonylagos változatoságot tudtak biztosítani hűtőszekrény, fogyasztói társadalom nélkül. Sőt tovább fokozom........., ez volt az a történelmi időszak, amikor mindennapos volt a padlások lesöprése és kötelező a beszolgáltatás. Az a kor, amidőn a magyar paraszt majd éhen halt. Emlékeim szerint nem is volt a faluban egyetlen túlsúlyos egyén sem, és a koleszterin mérésen is kiváló eredménnyel végezhetett volna mindenki.




Csípős csirkemellcsíkok grapefruitos gyümölcsraguval

Már napok óta valami egzotikusabb ételre vágytunk a lányommal, de oly szerencsések voltunk, hogy Édesanyám több napi élelmet csomagolt, gondolván munka után a pihenés jobban esik, mint a főzöcske. Így aztán csak a vasárnapi ebéd megalkotása várt ránk, és végre válogathattunk, hogy vajon a világ mely tájának ételét akarjuk elkészíteni. Szokás szerint elolvastunk több receptet, és alkottunk belőlük egy újabbat, ami a mi izlésünknek jobban megfelel

Csípős csirkemellcsíkok grapefruitos gyümölcsraguval

Hozzávalók 2 személyre: 1 nagyobb csirkemell, olivaolaj, ketchup, szójaszósz, méz, 2 kanál Cock Brand vörös currypaszta -ha nincs, erőspaprika krém, bors.
Gyümölcsraguhoz: 2 alma, 2 grapefruit lehártyázva, mazsola, 1 dl fehérbor - Cserszegi fűszeres,
hagyma, chilipaprika, baracklekvár, gyömbér- most épp por alakban.A csirkemellett csíkokra vágjuk. Összekeverjük az olajat, mézet, ketchupot, szójaszószt és a currypasztát, beleforgatjuk a csirkehúst, és letakarva hűtőben pácoljuk. Ha előre tervezzük a menüt 1-2 nappal előre pácolható.
Az almaszeletek mindkét oldalát pirosra sütjük, majd kivesszük és félrerakjuk. Megpároljuk a hagymát is, és az almához adjuk. A bepácolt húst kifehéredésig sütjük, hozzátesszük a megpárolt hagymát, a gyömbért, chilit,a grape fruit levét , 1 dl bort, ha szükséges kevés vizet, lekvárt, mazsolát és lefedve kb 10 percig sütjük. Majd beletesszük a megsült almát, a grape fruit gerezdeket és összeforraljuk.
Párolt rizzsel tálaljuk, néhány szebb gerezd sült almával, és grape fruittal diszítjük.
Miután lányommal nem tudtunk megegyezni, melyik tálalási forma az autentikusabb, így bemutatom mindkettőt. Szerintem naranccsal is finom.

2009. március 5., csütörtök

Császármorzsa


Miután én nem vagyok édesszájú, így az előadott sütemények csakis a gyermekeim kedvéért születtek. Édesanyám, aki kiváló szakácsnő gyakran készített császármorzsát. Mivel sosem voltam oda az édességért - és az ember azt főzi jól, amit szeret - sosem sikerült olyanra, mint amilyenre otthonról emlékeztem. Így aztán egészen addig, amig a lányom el nem kezdett főzni kimaradt ez az édesség az étlapról. Ő addig kisérletezett és mixelte a recepteket, míg olyanná nem alakult, amit elrontani sem lehet.
Hozzávalók: 3 tojás, pici só, 10 dkg cukor, 1 csomag vaniliáscukor,1 csésze tej, 1 csésze búzadara,
1 dl étolaj, citromhéj
A 3 tojás sárgáját kevés sóval, cukorral, vaniliás cukorral kikeverjük. Hozzáadjuk az 1 csésze tejet, majd a búzadarát és állni hagyjuk minimum 20 percig. Ezután belekeverjük a tojások felvert habját és a reszelt citromhéjat.
Az olajat serpenyőben megforrósítjuk, beleöntjük a masszát és folyamatosan kevergetjük míg morzsás nem lesz.
Legfinomabb barack-, vagy eperlekvárral.

2009. március 3., kedd

Haj-haj-hajdanán 5


Gondolom, hogy írásaimból nyilvánvaló, hogy nem én vagyok a világ legkövetkezetesebb és legszigorúbb anyukája. Pedig az elhatározás meg volt bennem. Többféle könyvet is vettem gyermekeim születése előtt, ha esetleg nem lenne elég az, amit a szüleimtől ellestem, vagy amit az ELTE-n tanultam, elvégre pedagógusnak készültem.
A pedagógiáról jutott eszembe a fiam egyik beszólása. Már előre elnézést kérek pedagógus olvasóktól. Több barátja is volt, ahol az egyik szülő pedagógusként dolgozott, és gyermekemnek sokszor volt több, mint kritikus a beszámolója a barátoktól, vagy az iskolából való hazaérkeztekor. Egyszer a következő dicsérettel fejezte be elbeszélését:

- Hát tudod anya, te egész normális vagy, annak ellenére, hogy tanárnak készültél!

Most valljam be, hogy hízott a májam?:)


2009. március 1., vasárnap

Haj-haj hajdanán 4


Mint már egy előző bejegyzésemben említettem, adódtak apróbb összeszoktatási gondjaim, amikor megszületett a fiam. Persze volt kellemes oldala is, hogy féltékeny volt a lányom, pl. sosem kellett foglalkoznom azzal, hogy szoptatás után mi legyen a megmaradt tejjel. Lányom alig várta, hogy az öccse befejezze az evést, sőt lehet el is szopta volna előle. Aminek dupla haszna volt, én megmenekültem egy időt rabló tevékenységtől, a lányom pedig közel 3 éves koráig kapott anyatejet, ami meg is látszik, hisz vékonysága ellenére, szinte nem is volt komolyan beteg. De, minden anyai rózsaszín szemüveg ellenére be kellett látnom, hogy néha nagyon hisztis a kisasszony. Volt úgy, hogy télidőben, mikorra felöltöztettem a pólyás és a 2 éves gyerekem, majd magam is kabátra kaptam, idegességemben már csak a térdig érő hóban vettem észre, hogy papucsban indultunk neki a sétával összekötött bevásárlásnak. Nos, egy így indult séta mondanom sem kell, hogy hasonló hangulatban folytatódik. A fiam ordított, a lányom ölbe akart jönni, a végén már lefeküdt a koszos hóba. Mire felcipeltem a babakocsit , a gyerekeket az emeletre, úgy éreztem megbolondulok. A kicsit végre beraktam a kiságyba és vetkőztettem volna a lányomat, akinek persze most jutott eszébe, hogy nem játszotta ki magát a hóban, és hallani sem akart a vetkőzésről. Földhözvágta magát, ordított - végképp kiakadtam.
Szégyen ide, szégyen oda - nem tudtam uralkodni az idegeimen és ruhástól, csizmástól, cseppet sem gyengéden beleraktam a gyereket a hideg vízzel teli fürdőkádba az öblítésre váró ruhák közé.
A lányom egy tizedmásodperc alatt lehiggadt, felállt a kádban, elegánsan lesöpörte magáról a polipként ragaszkodó pelenkákat és lefigymálóan odavágta.

- Na, úgy kell neked! Most aztán még moshatsz is.!!!!!!!!

Sajtos-tejszínes sertéscomb, avagy ebéd lányom módra


Ma talán a tavasz első napja tiszteletére kényeztető vasárnap van. A lányom átvette a konyhát, és így az én reszortom csak az ebéd elfogyasztása lesz. Nem rossz program! Az első fogás húsleves lesz, és végre a Mama féle tészta lesz benne, amitől igazán finom.
A második fogás szintén Édesanyámtól származik, csak lányom átdolgozta kissé.
Sajtos-tejszínes sertéscomb
A sózott, borsozott hússzeleteket lisztbe fordítjuk és kevés olajon hirtelen kisütjük. A félig főtt krumplit felkarikázzuk, és olajjal kikent tepsit kibéleljük vele, sózzuk. Egy fej hagymát felkarikázunk és rászórjuk a krumplira, majd megkoronázzuk az egészet a hússzeletekkel. Rászórunk kb 20 dkg reszelt sajtot- most épp Trappista volt- és az egészet nyakonöntjük a fűszeres tejszínnel, amibe reszelt fokhagymát, sót, borsot, majorannát és egy kevés őrölt köményt tettünk. 30 perc alatt pirosra sütjük és tálalható.