Kár, hogy lassan feledésbe merülnek gyerekkorom szokásai. Télidő több szabadidőt adott az embereknek, így aztán talán nem véletlen, hogy ezen időszak maradt meg emlékezetemben.
Luca napján legjellemzőbb szokás a kotyolás. Kora hajnalban, 3-4 óra körül jártak kotyolni a 7–16 éves fiúk a Luca-asszony vezetésével. Minden esetben lopott szalmát, vagy fát vittek magukkal, melyre kotyolás közben leültek. A legközelebbi szomszédhoz mentek először, „ott a magukkal vitt fát, forgácsot vagy szalmát, a szobaajtó talpa elé vagy a pitvarföldre teszik, s rendesen, minden kérdezés nélkül egyszerre nagyon erős hangon elkezdik:
" Luca, Luca, kity, koty! Gelegenye három, kentek tyúkjainak annyi tojása legyen, mint az égen a csillag! Kentek disznajának olyan vastag szalonnája legyen, mint a gerenda! Kentek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó! ” Voltak még hasonló jó kívánságok, de a zömére már nem emlékszem. A termékenységi varázslással, szaporulattal, gazdagsággal voltak összefüggésben. Miután a paraszti gazdaság egyik alapvető pillére a szárnyas volt, így e mágikus tevékenység a tyúkok szaporaságát, termékenységét igyekezett elősegíteni. A kotyolók elől sokszor elzárták a kaput, s „rakoncátlanságuk” miatt mások is éppen csak megtűrték őket. Persze azt a lucázók megjegyezték, hol nem nyertek bebocsájtást, mert utána valahogy mindig megbosszulták a házigazda bűnét.
A kotyolás elvégzése után a szobába mennek, s kenyeret, kalácsot, pálinkát, gyümölcsöt, kétfillérest kapnak. A fát és a szalmát, amin a fiatalok kotyolnak, a gazda igyekszik megtartani magának, mert különben a „tyúkok haszna elmenne”. Azt tartják, hogy amely gazda házában nem enged lucázni, házában a tyúkok nem tojnak. Ha az asszony Luca napján sokat jár, tyúkjai abban az évben nem tojnak.
Luca asszony megköveteli, hogy az ő napját tényleg megünnepeljék, mert a mondás úgy tartja, ha valaki e napon fon, annak keze egész évben szenved, ha valaki párol valamit, akkor azt Luca „csúffá” teszi.
Luca napján nem szabad fehérnépnek a szomszédba menni, mert a meglátogatottnál a szerszámok (fejsze, szekerce, ásó stb.) nyelébe vert ékek nem tartanak, s a tyúkok nem ülik meg a fészket. Nem szabad, szőni, fonni varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt bármit is kölcsönadni, mert az elvitte a szerencsét egész évre.
E napon annyi kukoricapogácsát sütöttek, ahány tagú volt a család. Sütés előtt a pogácsákat megjelölték, belsejükbe tollat tettek. Úgy hitték, hogy akinek a tolla a kemencében megperzselődött, az a következő évben meghal.
Ekkor állnak neki a lucaszék készítésének is, melynek a karácsonyi éjféli misén van nagy szerepe, hiszen aki arra felállt, az megláthatta, hogy ki a boszorkány. A széket 13 napig kellett titokban, a család tudta nélkül készíteni, 13 fából, melyet 13 helyről szedtek össze. A szék alakja meghatározó . szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag - ez a boszorkányszög - melyet már állítólag a kelta druidák is ismertek.
Hárs Ernő így verselt erről:Luca napján legjellemzőbb szokás a kotyolás. Kora hajnalban, 3-4 óra körül jártak kotyolni a 7–16 éves fiúk a Luca-asszony vezetésével. Minden esetben lopott szalmát, vagy fát vittek magukkal, melyre kotyolás közben leültek. A legközelebbi szomszédhoz mentek először, „ott a magukkal vitt fát, forgácsot vagy szalmát, a szobaajtó talpa elé vagy a pitvarföldre teszik, s rendesen, minden kérdezés nélkül egyszerre nagyon erős hangon elkezdik:
" Luca, Luca, kity, koty! Gelegenye három, kentek tyúkjainak annyi tojása legyen, mint az égen a csillag! Kentek disznajának olyan vastag szalonnája legyen, mint a gerenda! Kentek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó! ” Voltak még hasonló jó kívánságok, de a zömére már nem emlékszem. A termékenységi varázslással, szaporulattal, gazdagsággal voltak összefüggésben. Miután a paraszti gazdaság egyik alapvető pillére a szárnyas volt, így e mágikus tevékenység a tyúkok szaporaságát, termékenységét igyekezett elősegíteni. A kotyolók elől sokszor elzárták a kaput, s „rakoncátlanságuk” miatt mások is éppen csak megtűrték őket. Persze azt a lucázók megjegyezték, hol nem nyertek bebocsájtást, mert utána valahogy mindig megbosszulták a házigazda bűnét.
A kotyolás elvégzése után a szobába mennek, s kenyeret, kalácsot, pálinkát, gyümölcsöt, kétfillérest kapnak. A fát és a szalmát, amin a fiatalok kotyolnak, a gazda igyekszik megtartani magának, mert különben a „tyúkok haszna elmenne”. Azt tartják, hogy amely gazda házában nem enged lucázni, házában a tyúkok nem tojnak. Ha az asszony Luca napján sokat jár, tyúkjai abban az évben nem tojnak.
Luca asszony megköveteli, hogy az ő napját tényleg megünnepeljék, mert a mondás úgy tartja, ha valaki e napon fon, annak keze egész évben szenved, ha valaki párol valamit, akkor azt Luca „csúffá” teszi.
Luca napján nem szabad fehérnépnek a szomszédba menni, mert a meglátogatottnál a szerszámok (fejsze, szekerce, ásó stb.) nyelébe vert ékek nem tartanak, s a tyúkok nem ülik meg a fészket. Nem szabad, szőni, fonni varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt bármit is kölcsönadni, mert az elvitte a szerencsét egész évre.
E napon annyi kukoricapogácsát sütöttek, ahány tagú volt a család. Sütés előtt a pogácsákat megjelölték, belsejükbe tollat tettek. Úgy hitték, hogy akinek a tolla a kemencében megperzselődött, az a következő évben meghal.
Ekkor állnak neki a lucaszék készítésének is, melynek a karácsonyi éjféli misén van nagy szerepe, hiszen aki arra felállt, az megláthatta, hogy ki a boszorkány. A széket 13 napig kellett titokban, a család tudta nélkül készíteni, 13 fából, melyet 13 helyről szedtek össze. A szék alakja meghatározó . szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag - ez a boszorkányszög - melyet már állítólag a kelta druidák is ismertek.
Kilenc fából
Kilenc jámbor,
Bűvös szóból
Luca-széket
Faragok.
Rút boszorkány,
Tüzes orkán,
Kénkő-eső
Ellen legyen
Menedék.
A széket az éjféli mise után általában elégették, hogy a boszorkányok ne férhessenek hozzá.
Luca napjához sok jósló hiedelem is kapcsolódott.
Időjóslás, hisz a földművelő családok számára fontos volt a következő évi termés. Ennek két fajtája ismert, a hagymajóslás és a Luca kalendárium. 12 hagymagerezdet megsóznak, és amelyikben elolvad a só, az a hónap csapadékos lesz. A Luca napot követő 12 nap időjárása megfelel a következő 12 hónap tendenciájának.
Luca búza: az asszonyok búzát hajtattak, ha karácsonyig gazdagon kihajtott, akkor bőséges esztendő volt várható.
Férj-jóslás: a lányok 12 nevet írtak fel egy papírra, melyet vagy gombócba főztek, vagy tűzbe vetettek. Az elsőnek megfövő gombóc, illetve az utolsónak maradt név a jövendőbeli neve.
Ha a Luca napján vágott és vízben hajtatott cseresznyeág kihajtott akkor a következő évben férjhez megy a leány.
Szólás - mondás is kapcsolódik ehhez a népszokáshoz.
- Lassan készül, mint a Luca széke, szokták mondani a vontatottan alakuló dolgokra. A rendetlen, gondozatlan házra pedig azt, hogy olyan, mintha most lucáztak volna benne.
A Lucázás szokásának népszerűsége talán abból is eredhet, hogy valamely ősi női istenség alakja olvadt bele a keresztény szent Luca alakjába. Hisz nem lehet véletlen, hogy Luca napja, december 13.-a a Gergely naptár bevezetése előtt a téli napforduló éjszakája volt, a gyerekek rémének nevezett boszorkány napján szabadon garázdálkodhatott a gonosz, melyet csak varázslással lehetett elűzni.
Valami hasonlóság van a lucázás és a halloween között, mert szokás volt Luca tököt is készíteni, a kivájt tökre szemet szájat metszenek és gyertyával megvilágítják. Kívülről az ablakhoz nyomják és ijesztegetik a házban lévőket.
A magam részéről nem bánnám, ha a Halloweenhez hasonlóan a Lucázás is ismételten népszerű lenne a fiatalság körében.
Luca napjához sok jósló hiedelem is kapcsolódott.
Időjóslás, hisz a földművelő családok számára fontos volt a következő évi termés. Ennek két fajtája ismert, a hagymajóslás és a Luca kalendárium. 12 hagymagerezdet megsóznak, és amelyikben elolvad a só, az a hónap csapadékos lesz. A Luca napot követő 12 nap időjárása megfelel a következő 12 hónap tendenciájának.
Luca búza: az asszonyok búzát hajtattak, ha karácsonyig gazdagon kihajtott, akkor bőséges esztendő volt várható.
Férj-jóslás: a lányok 12 nevet írtak fel egy papírra, melyet vagy gombócba főztek, vagy tűzbe vetettek. Az elsőnek megfövő gombóc, illetve az utolsónak maradt név a jövendőbeli neve.
Ha a Luca napján vágott és vízben hajtatott cseresznyeág kihajtott akkor a következő évben férjhez megy a leány.
Szólás - mondás is kapcsolódik ehhez a népszokáshoz.
- Lassan készül, mint a Luca széke, szokták mondani a vontatottan alakuló dolgokra. A rendetlen, gondozatlan házra pedig azt, hogy olyan, mintha most lucáztak volna benne.
A Lucázás szokásának népszerűsége talán abból is eredhet, hogy valamely ősi női istenség alakja olvadt bele a keresztény szent Luca alakjába. Hisz nem lehet véletlen, hogy Luca napja, december 13.-a a Gergely naptár bevezetése előtt a téli napforduló éjszakája volt, a gyerekek rémének nevezett boszorkány napján szabadon garázdálkodhatott a gonosz, melyet csak varázslással lehetett elűzni.
Valami hasonlóság van a lucázás és a halloween között, mert szokás volt Luca tököt is készíteni, a kivájt tökre szemet szájat metszenek és gyertyával megvilágítják. Kívülről az ablakhoz nyomják és ijesztegetik a házban lévőket.
A magam részéről nem bánnám, ha a Halloweenhez hasonlóan a Lucázás is ismételten népszerű lenne a fiatalság körében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése