Ma kellemes tavaszi időre ébredtünk. A hőmérő kora reggel már bőven a nulla fok fölött járt, délben pedig a szemerkélő eső ellenére is felülről ütögette a tizenhatos vonalat. Úgy hogy amikor fél órára kitártam ajtót - ablakot, a termosztátnak eszébe sem jutott bekapcsolni a fűtést.A napnyugta nemcsak szürkeséget, hanem zuhogó esőt is hozott, az égen nem hófelhők cammogtak, ahogy azt a naptár megkövetelné, hanem dundi - biztosan a karácsonyi bejglitől - elnehezült esőfelhők vánszorogtak és ölükből bőven hullott az áldás. Az őket kergető szél lassúnak találhatta kullogásukat, mert ostorával időnként közéjük csördített, úgy hogy még a szemük is szikrázott tőle.
Másképp nem fordulhatott volna elő, hogy karácsony napján akkora dörgés - villámlás legyen, hogy ki kelljen néznem az ablakon, hogy vajon mi az, amitől úgy rezegnek az ablakok, mintha összedőlne a ház.
Lehet, hogy két év múlva tényleg itt lesz a világvége?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése