Jarjarka minden mennyiségben

Fürdés után.....

Csak rád figyelek.....

Lehet engem nem szeretni?

Most duzzogok.

Szép álmokat.....

Borscs a téli kedvenc

Nem tudom miért, de a télhez nálam hozzátartozik az oroszok autentikus étele. Pedig összetevőit tekintve az év bármely szakában elkészíthető. Úgy vagyok ezzel is, mint a húslevessel. Igazából télen ízlik, nyáron a könnyebb idényzöldségekből készült leveseket kívánom.
No, elhatároztam már pár hete, hogy borscsot készítek. De ember tervez, isten végez....
Hiába mászkáltam Tescoból Spárba, majd CBA-ba, sehol nem kaptam céklát. Ilyenkor kell "piacra" menni .... azaz az Édesanyámhoz. Igaz ő sem vetett céklát, de a barátnője igen, ami azt jelenti, hogyha én céklát akarok, akkor céklát kapok.
Kalandos beszerzés után végre összegyűltek a hozzávalók és neki láthattam teljesíteni immár két hetes vágyamat.
Hozzávalók: 30 dkg marhalábszár kockára vágva, 2 db kisebb cékla, 1 sárgarépa, 1 krumpli, 15 dkg káposzta felaprítva.
Az összetevőket hideg vízben feltettem főni, sóztam, borsoztam és dobtam hozzá kevés köményt.
Kényelmes étel, hisz másfél óra alatt magában fődögélve jól elvan, ezalatt kényelmesen végeztem a vasalással.
Krémes tejföllel, extra borssal tálalva az igazi.

Töltött zsemle - sós

Ma valami könnyű vacsorára vágytam. Töltött zsemle jutott eszembe, de nem igazán vagyok oda az édes ízekért. Így aztán körülnéztem mit is találok a hűtőben.
Hozzávalók: 8 dkg túró, 4 dkg füstölt főtt tarja, 1 közepes lila hagyma, só, bors, 1 kanál tejföl, chili, fűszerolaj, 2 dkg márványsajt.
A hozzávalókat felaprítottam, majd összekevertem a zsemlék kiszedett belével. Kellett hozzá öntenem egy kevés tejet, hogy kenhető állagot kapjak.
A zsemlék belsejét is átáztattam egy kevés tejjel, majd beletöltöttem a túrós masszát és a tetőket visszabiggyesztettem a tetejükre. Kevés vajjal koronáztam, hogy szép ropogósra , pirosra süljön.
20 perc alatt remek vacsora készült. Egy csésze finom szilvaízesítésű teával laktatóbb lett mint gondoltam, mert csak egy darabot tudtam megenni

Januári tavasz 2011.01.14.

Január a kertben..........
és a szobában.

Jarjarka és a bevásárlás

Tél révén nem igazán élvezet kétszer kimenni a hidegbe, - mármint bevásárolni , majd kutyát sétáltatni - miután az ember lánya végre - valahára hazatámolyog a melóból. Tudom én azt, hogy ilyenkor levezetésképp nagyon jót tesz a séta mind a testnek, mind pedig a léleknek, de a kényelem - legyünk legalább magunkhoz őszinték: a lustaság - erősebb.
Így aztán ismételten szervezőkészségem húzott ki a slamasztikából. Jarjarkát beültettem a kosárba, és kipróbáltam mennyire szófogadó. Maradásra intettem és nekiálltam az öltözködésnek. Ha nehezen is, de kibírta, és nem ugrott ki a kosárból, tehát átment a vizsgán - mehetünk shopingolni.
A boltig szorgalmasan kocogott mellettem és lehet azon törte a buksiját, hogy vajon miért is kellett abba szűk kalitkában ücsörögnie, de mivel a végeredmény megfelelt vágyainak, nem nagyon zavartatta magát a rendhagyó fegyelmezési gyakorlat miatt.
A boltnál kisebb gondunk akadt, no nem a kutyussal, hanem a bevásárló kocsival, de kreatívan megoldottuk a problémát. Jarjarka a kosárba, a kosár a kocsiba került. Kutyusom először megilletődötten húzódott a kosár mélyére, de aztán annál büszkébben, sőt királyi fenséggel és méltósággal tekingetett le a kocsi magasából az őt dicsérni és kényeztetni akarók táborára.

Kutyarafinéria

Húslevest főztem finom karajcsontból, és testvériesen megosztoztunk Jarjarkával. Övé lett a húsos csont, enyém a leves és a zöldségek.
Csigolyákra tördeltem a csontot,és tálcára raktam kutyusomnak, nehogy a földről keljen ennie, elvégre az olyan lealacsonyító. Jarjarka szokás szerint kiemelte a csontokat, és egyenként a konyha szőnyegre hurcolászta azokat, ezért nem is szóltam rá, hisz csak a szobába nem szabad ételt bevinnie, azt meg mégsem várhatom el tőle, hogy pici tappancsaival a hideg kövön álldogáljon addig, míg jól nem lakik.
Vacsora után lefeküdtem, hallottam, hogy kutyusom jól el van a csontjaival a konyhában. Egyszer csak arra figyeltem fel, hogy Jarjarka szöszmötölését közelebbről hallom. Leleményes ebecském, azért hogy közelebb legyen hozzám, arra a következtetésre jutott, ha a konyhában ehet a szőnyegen, akkor az előszoba is tökéletes ebédlő lehet, hisz a szőnyegek egyformák. Jogosnak ítélte ott tartózkodását, hisz a küszöb még nem a szoba. Miután Jarjarka kiszórakozta magát a csontjaival, felugrott az ágyam végébe, és mint aki jól végezte dolgát, nekiállt TV-t nézni, szunyókálni.
Félálmomban aztán rájöttem, hogy csak éberségem altatta ebecském. Egyszer csak azt érzékeltem, hogy leugrik az ágyról, zörög kicsit az összehordott csemegéivel, majd ismét az ágyamon kötött ki, ahol aztán jóízű csontrágcsálásba fogott.
Elvégre, ha alszik a gazdi, akkor nem is tud megtiltani semmit.
Én meg másnap hajnalban arra rezzentem, hogy őskövület tisztaságú csigolya csontok törik nemesebb testrészem.

Lencse savanyú káposztával

Szokás szerint ismételten átaludtam az éjfélt, így aztán felrezzenve nyakon ragadtam egy üveg pezsgőt, és átbattyogtam kedvenc szomszédasszonyomhoz Újévet köszönteni. Kedvenc Blanka nénim, miután meghallotta, hogy mit is szándékozom főzni, nem engedett el addig, míg nem ő szolgáltathatta ebédemhez a káposztát.
Már nem is tiltakoztam, hisz azt tartja a babona, hogy amilyen lesz az év első napja, olyan lesz az egész év. Tehát ha adnak, azt el kell fogadni.
Jó anyám mindig azt mondta: " Isten áldja meg azt, aki kapogat, meg azt, akinek adogatnak!" - és én szófogadó kislány vagyok.
Nem mondhatnám, hogy kifejezetten babonás lennék, de egy boszinagyi unokájának illik betartani a népszokásokat. Meg ártani nem árthat - és hátha mégis csak van benne valami - nem vagyok én semmi jónak az elrontója. Egyébként is szeretem a lencsét, tehát főztem, de annyira vagyok ínyenc, hogy valami mást szerettem volna kipróbálni a megszokott helyett.
Hozzávalók: 10 dkg zöld lencse, 15 dkg füstölt házikolbász, 1 fej vöröshagyma,1 gerezd fokhagyma, 10 dkg sárgarépa felkarikázva, 15 dkg vecsési savanyú káposzta, 1 virsli. Zsír, liszt, pirospaprika a rántáshoz, tejföl a tálaláskor
A lencsét a kolbásszal ,a felaprított hagymákkal feltettem főni. Mikor félig megpuhult hozzáadtam a káposztát, a sárgarépát, virslit. Végezetül vékony rántással berántottam.

Szingli Szilveszter

Bankos vagyok, tehát dolgoztam Szilveszter napján, ami számomra nem jelentett különösebb megerőltetést, hisz csak délelőtt kellett ügyfeleznem, ami óriási kedvezményt jelentett megboldogult fiatalságomhoz képest, ahol volt olyan Szilveszter, hogy éjfélkor még javában bent voltam a bankban és zártam, míg a kollégák már négykézláb másztak át az új esztendőbe.
No, kihasználtam az ajándékba kapott időt, és gyors előszilvesztert tartottam Édesanyámnál, ne érezze elhanyagoltnak magát.
Miután az időjárás egyáltalán nem volt emberbarát, így kockásra fagytam, mire hazaértem. Még szerencse, hogy Karácsonyra a menyem meglepett saját készítésű likőrrel, így gyorsan kevertem magamnak egy könnyű koktélt.
Hozzávalók: mandarinlikőr - egy löttyintésnyi / aztán, meggondolva magam még egy/
100 % os narancslé, egy löttyintésnyi vodka és egy kis szóda, mert nekem édesnek tűnt az eredmény. Díszítésként bazsalikomlevelet használtam, nemcsak a színe, hanem illata miatt is.
Vacsorára nem kívántam nehéz ételt, és virslit sem. Lányomtól csirkemellet kaptam ebédre, ami nem fogyott el, így gyors saláta készült, hisz Szilveszter napján még szabad baromfit enni, de újévkor már nem, hisz elkaparja a háztól a szerencsét és a gazdagságot. Hogy megelőzzem ezt a malőrt, a csirkehusi adta a saláta alapötletét.
Hozzávalók: csirkemell apróra kockázva, 6 kínai kel levél aprítva, 1 lila hagyma félfőre vágva, egy maréknyi konzerv kukorica.
Öntetnek: egy kanál tejföl, 2 kanál joghurt, 1 kanál olíva olaj,1 kanál Erős Pista.
Bazsalikommal díszítettem.

Karácsony 2010

Adjon Isten minden szépet
Irigyeknek békességet.
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót!

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget.
Tollat író kezébe,
Pulyát asszony ölébe.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak.
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret.
Fegyvereknek nyugalmat,
Szolid szónak hatalmat.Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet.
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is eleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra.
Vándoroknak fogadót.
Adjon Isten minden jót!

Mindennapi kenyerem 2.

Imádom a friss kenyeret - sajna látszik is rajtam. Mióta egyedül élek, igyekszem minimálisra visszaszorítani a napi szénhidrátot, és kerülni a finomított, fehér lisztből készült pékárut. Kipróbáltam már sokféle bolti "barna" kenyeret, de nem igazán nyerték el tetszésemet.Még az un. hétmagos kenyér ízlett a legjobban, de sokalltam érte a kilónként 500 forintot. Arról nem is beszélve, hogy nem tudni, hogy mit is tartalmaz, márpedig én szeretem tudni mit is eszem.
Ezért próbálkozom saját kezűleg készített kenyér gyártásával. az eddigiek is ízlettek, de kissé nehéznek bizonyultak, most kipróbáltam valami mást.
Langyos vízben felfuttattam fél élesztőt. Dobtam bele 1 teáskanál sót, 1 csésze teljes kiőrlésű rozslisztet, ugyanannyi graham lisztet és zabpelyhet. Hogy a magok se hiányozzanak, ment bele fél maréknyi napraforgómag, lenmag és szezámmag.
Miután a "... lélek kész, de a test erőtlen..." Mt.26.41 - hogy ellen tudjak állni az ördög csábításának, és ne vetemedjek mézes, vagy dzsemes kenyér fogyasztására - gyorsan őröltem bele köményt, bazsalikomot és koriandert is.
Mivel az eddigi kenyereim nem bizonyultak kellő mértékben könnyűnek , így dobtam bele kevés szódabikarbonát.
Alaposan átgyúrtam, és hogy ne ragadjon, a gyúrásnál már normál fehér liszttel dolgoztam, így kb 5 dkg sima liszt is került a kenyérkébe.
A langyos radiátoron duplájára dagadt a tészta, ekkor ismét meggyúrtam, és formára alakítva sütőpapírral bélelt formába raktam. A tészta tetejét letakartam egy nedves törlőkendővel, majd egy szárazzal és visszatettem a radiátorra, míg alaposan meg nem kelt. Előmelegített sütőben 40 perc alatt készült el.
Ez már majdnem eléri az elvárásomat a kenyérrel szemben, de még mindig nem az igazi.

Boszi nagyik praktikái

Mint tudjuk, nem karácsony a karácsony takarítás nélkül. Nem tudom, ki hogy van vele, én utálom a porszívózást - idegesít a zaja. No, most, hogy ilyen szép hó esett, cca. 20 cm eszembe jutott, hogy anno drága jó nagyanyámmal hogyan is tisztítottuk a szőnyegeket annak idején.
Ki is rámoltam az összes előszobai futót a hóba, hogy ne fázzanak, jól kiporoltam őket, majd jó alaposan beletapostam mindkét oldalát a friss fagyos hóba, majd egy erős seprűvel lesepertem. Isteni friss illata lett mindegyiknek, mintha kimostam volna őket. A Mama minden évbem eljátssza ezt a gyapjú szőnyegével, csak jót tesz neki.
A háziasszonyok másik keresztje a főzés. A blogból látszik, hogy nem esik nehezemre a főzöcske, de viszont utálom, ha a kifutott, odaégett ételt le kell kapargatni a tűzhelyről. Most megelőzöm ezt a galibát. Alufóliával borítottam a tűzhelyet, és máris indulhat a sütés-főzés.
Ha véletlenül mégis kifutna az étel, így csak a fóliát kell kicserélnem.

Baconos pulyka

Volt a hűtőben 2 szelet pulykahúsom, abból alkottam a mai ebédem. A bacont felvágtam apró csíkokra és serpenyőbe vetetettem. Dobtam utána egy villányi zsírt -tudom, hogy nem egészséges, de néha muszáj bűnözni - és beleraktam a sózott, borsozott pulykaszeleteket. Pár perc alatt mindkét oldalát megpirítottam. Főtt krumplit negyedeltem és a hús mellett azt is kérgesre sütöttem. Kellemes, kissé füstölt ízű lett a pecsenye. Meg is voltam elégedve magammal, és mivel az úgy tisztességes, hogy az ember a kudarcairól is beszámoljon, azt is elmesélem.

Egyszer már ráfáztam a vaddisznó hússal, most ismét bebizonyosodott, hogy ki kell hogy tiltsam a konyhámból. Találtam a hűtőmben egy adagot, gondoltam lesz egy kis húsleves, és egy kis vadas.
Megfőztem a leveskét, beleraktam mindazt, amitől ízletesnek kellett volna lennie, de nem jött össze a dolog. Már az illata sem tetszett, úgy hogy a husikat kihalásztam/halászom/ Jarjarkának, a többit meg majd megeszik a madarak a komposztálón.
De legalább tudom, hogy a vadhús pult fele nem kell elcsatangolnom az élelmiszerboltokban.Mondhattok akármit, finom volt az ebéd.

Karácsonyi zabpelyhes süti

Nem igazán vagyok édesszájú, és sütni sem gyakran szoktam. Most, hogy magam vagyok, meg pláne nem. Így aztán nem csoda, hogy a méricskélésre sem fordítok gondot.Szerintem amelyik süti sikerülni akar, az sikerülni is fog. Ha meg mégsem, akkor majd megeszik a Mama tyúkjai.
Ettől gondolom némely cukrász vénájú olvasónak kinyílik a bicska a zsebében, de még nem nagyon kellett kidobnom ételt.

Mint mindig, most is ötletszerűen sütöttem. Megolvasztottam kb. 5-6 dekányi margarint a mikróban. Hozzáadtam 2,5 púpos kanál cukrot, 1 db egész tojást. Habverővel addig kevergettem, míg a tojás kifehéredett. Egy összemarék diót száraz serpenyőben megpirítottam, majd mikor elzártam a gázt, dobtam a serpenyőbe egy fél maréknyi szezámmagot, és fél marék sós mogyorót is. Egy kicsit összetörtem őket mozsárban és a tojáshoz öntöttem. Adtam hozzá egy csészényi zabpelyhet, kb. ugyanannyi sima lisztet, egy doboz joghurtot. Őrölt fahéjjal, őrölt szerecsendióval, két maroknyi mazsolával fűszereztem. Azért, hogy a tészta megemelkedjen, adtam hozzá fél zacskó sütőport és késhegynyi szódabikarbonát, majd kevergetni kezdtem. Ekkor állapítottam meg, hogy a tészta állaga kissé szárazra sikeredett, de nem nagyon zavartattam magam - öntöttem hozzá egy kevés tejet, így értem el, hogy jó kemény nokedli tészta állagú lett a massza.

Sütőpapírral bélelt formába öntöttem - kb.2 cm magas lett - nagyon alacsony hőfokon 50 perc alatt készült el.
Nem tudtam kivárni, hogy kihűljön, olyan kellemes illatokat árasztott, pedig a citromhéjat ki is felejtettem belőle.
Megkínáltam kedvenc Blanka nénimet is - aki valóban tud sütni - megdicsért, tehát egész jónak minősíttetett alkotásom.
Jarjarkátől egyenesen kiváló, "még kérek" osztályzatot kaptam.
Karácsonyvárás.

Sörben sült csülök a lá Királypyton

Ma nagyon kedvező áron kaptam sertés hátsó csülköt, és csontos csirkemellet .Rögtön el is határoztam, hogy a holnapi napon nagyon "könnyű, gyomorkímélő" menüt állítok össze. Teszek egy kis gasztronómiai utazást Bajorországba. Ennek jegyében készül sörben sült csülök, sült almával, sült káposztával, krumplival.

A csülköt kicsontoztam, a családom várakozásával ellentétben még csak meg sem karcoltam magam. A hús egy részét hagymával, fűszerolajjal, borssal, köménnyel pácoltam. Másik fele a hűtőbe került arra az esetre, ha meglátogatnak a gyerekeim. A csontot a csirkemell bőrével,és csontjával fazékba dobtam, így lesz egy könnyű levesem holnapra, és ma estére.
Másnap, a húsleves aljával meglocsoltam a húst, rászeltem egy fél sárgarépát, egy chilit, és a sütőbe dugtam, nagyon alacsony hőmérsékleten.
Időnként meglocsolgattam sörrel. Közel két órát sütöttem ,és minden locsolgatásnál izgultam, hogy el ne pattanjon a jénai tálam a hőmérséklet különbségtől. Legközelebb figyelnem kell, hogy öntöttvas lábasban kezdjem el a sütést. Közben savanyú káposztát kaptam elő a mélyhűtőből, és felszeltem kicsit, hogy gusztusosabban lehessen enni. Szerencse, hogy feltalálták a reszelős kést, könnyen szeleteltem. A káposztát meglocsoltam fűszerolajjal és bedugtam a sütőbe a husi mellé, elvégre fontos dolog az energiatakarékosság a háztartásban. Mikor úgy döntöttem, hogy már majdnem tökéletes a hús, a jénaiba raktam a főtt, hámozott krumplit és az almákat. Negyedóra múlva a csülök csodálatosan piros lett a krumplival együtt, az alma is tökéletessé párolódott.
Megállapítottam, ezt előadom, ha jó gyomrú vendégeim jönnek, mert ami tény, az tény - nem könnyű étel.
Sütés közben felmerült bennem, hogy mi lesz a megmaradt pohárnyi sörrel, de ebéd után megoldódott ez a problémám.Jarjarka és a csülök párharca.

Fatányéros - ez az igazi kutyaélet.

Rakott karfiol

Szeretem a karfiolt, és mivel tegnap eleve több rizst készítettem, adott volt, hogy ma rakott karfiol készüljön. A karfiolt rózsáira szedtem és kevés vízben feltettem főni. Bele vágtam a torzsáját is, elvégre folyton azt hallani, hogy rostszegény az étrendünk, gondoltam, abban láthatóan vannak rostok, és ha a káposzta torzsája ehető, akkor a karfioléba sem hal bele az ember lánya, elvégre egy családról van szó.
A mélyhűtőben szomorkodott valami sonkaféle, abból az időből, amikor gyakrabban jöttek a gyerekeim ebédre, most legalább az is elfogyott, Ugyanis kevés hagymával együtt apróra vágta és fűszerolajon átsütöttem, hogy ízletesebb legyen.
A karfiolt leraktam, majd ráterítettem a rizst, és a sonkát. Egy tejfölt kikevertem a karfiol főzővízével, valamint egy tojással, ezzel meglocsoltam a rakottast és sütőbe dugtam. Húsz perc sütés után megszórtam reszelt sajttal, és visszaraktam a sütőbe, hogy ráolvadjon a sajt.

Hagymához is hagymát ... tarja

Szerintem nincs nagyobb kihívás, mint az, hogy a minden napi hússzeletünket hogyan lehet változatosan előadni. Most, hogy szingli lettem, egymagamra még nehezebb, mert ötletadóim sincsenek. Nagyon szép szelet tarjám pihent a hűtőben, és ha lehet hagymás rostélyos, akkor miért is ne lehetne hagymás tarja.
Miután szervezésből mindig jó voltam, ezért a körettel kezdtem a főzést, és mivel a változatosság gyönyörködtet, ezért póréhagymás rizst készítettem. Imádom a póréhagymát, szerintem a legjobban felhasználható téli zöldségféle, és még az ára is barátságos.
A póréhagymát vékonyra felszeleteltem, majd kevés olajon megfuttattam.Beledobtam egy bögrényi rizst, kicsit pirítottam, majd sóztam, borsoztam, felöntöttem vízzel. Felforraltam, majd lefedtem és kis lángon hagytam, fődögéljen magától. Épp tökéletes lett, mire elkészült a husi. A maradékot holnap felhasználom a rakott karfiol készítésénél.
A húst sóztam , borsoztam. A serpenyőbe dobtam pár ágacska rozmaring levelet. A forró olajban megpirítottam a hús mindkét oldalát, majd vékonyra szeletelt vöröshagymával borítottam a húst, és lefedtem. Mikor a hús kellő mértékben átsült, megfordítottam a hús szeletet és megismételtem a műveletet, de most nagyon vékonyra felszelt fokhagymát dobtam rá.
Nagyon ízlett a mai ebéd, de azt hiszem ma estére jobb, ha nem szervezek randit magamnak.

Saláta vacsora

Ha lenne VKF kiírás mostanában a maradék felhasználásra, az e heti étrendemmel nyugodtan pályázhatnék. Vasárnap a lányomék elhozták a grillcsirke maradékot, mondván jó lesz Jarjarkának. Miután szemrevételeztem az un. maradékot, megállapítottam: tetszik - nem tetszik kutyusomnak, osztozni fogunk, mert azért enyhe túlzás, hogy egy kutya, bármennyire is elkényeztetett, csirkemellet egyen.
Volt egy fej salátám, így felét gyorsan tálba tépkedtem.Hozzáadtam a felvágott mellet - nem voltam szőrösszívű -osztozkodtunk. Ebből következett, hogy gyorsan főznöm kellett egy sajtos virslit, hogy valamennyi husi is legyen a salátában. Pirítottam egy félmarék diót, és kissé megtörtem. Nagyon szeretem megpirítva, mert sokkal intenzívebb, teltebb az íze. Most kissé túlpirult pár darab, míg a citromlevelet aprítottam, de legalább nem kell széntabletta. Dobtam bele fél marék olivabogyót, egy paradicsomot, reszelt füstölt sajtot, egy cm vékonyra szelt póréhagymát.
Öntetnek kevertem egy pohár tejfölt, balzsamecettel,és megspékeltem sóval, borssal, olívaolajjal.
Egy szelet saját készítésű kenyérrel, kevés croutons-sal kiváló vacsora.