Imádom a friss kenyeret - sajna látszik is rajtam. Mióta egyedül élek, igyekszem minimálisra visszaszorítani a napi szénhidrátot, és kerülni a finomított, fehér lisztből készült pékárut. Kipróbáltam már sokféle bolti "barna" kenyeret, de nem igazán nyerték el tetszésemet.Még az un. hétmagos kenyér ízlett a legjobban, de sokalltam érte a kilónként 500 forintot. Arról nem is beszélve, hogy nem tudni, hogy mit is tartalmaz, márpedig én szeretem tudni mit is eszem.Ezért próbálkozom saját kezűleg készített kenyér gyártásával. az eddigiek is ízlettek, de kissé nehéznek bizonyultak, most kipróbáltam valami mást.
Langyos vízben felfuttattam fél élesztőt. Dobtam bele 1 teáskanál sót, 1 csésze teljes kiőrlésű rozslisztet, ugyanannyi graham lisztet és zabpelyhet. Hogy a magok se hiányozzanak, ment bele fél maréknyi napraforgómag, lenmag és szezámmag.
Miután a "... lélek kész, de a test erőtlen..." Mt.26.41 - hogy ellen tudjak állni az ördög csábításának, és ne vetemedjek mézes, vagy dzsemes kenyér fogyasztására - gyorsan őröltem bele köményt, bazsalikomot és koriandert is.
Mivel az eddigi kenyereim nem bizonyultak kellő mértékben könnyűnek , így dobtam bele kevés szódabikarbonát.
Alaposan átgyúrtam, és hogy ne ragadjon, a gyúrásnál már normál fehér liszttel dolgoztam, így kb 5 dkg sima liszt is került a kenyérkébe.
A langyos radiátoron duplájára dagadt a tészta, ekkor ismét meggyúrtam, és formára alakítva sütőpapírral bélelt formába raktam. A tészta tetejét letakartam egy nedves törlőkendővel, majd egy szárazzal és visszatettem a radiátorra, míg alaposan meg nem kelt. Előmelegített sütőben 40 perc alatt készült el.
Ez már majdnem eléri az elvárásomat a kenyérrel szemben, de még mindig nem az igazi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése