Most is így volt, csak lányom meg én hajladoztunk a szebbnél szebb eprek után, és nem győztük tömni a fejünket. Nem egész egy óra alatt szedtük vödrünkbe a szükségesnek ítélt mennyiségű gyümölcsöt, hogy mennyit ettünk meg, azt nem tudom, - elfelejtettük megmérni magunkat előtte-utána -, de mire az eper kifizetésére került a sor, már ránézni sem kívántunk. Ami saját kapacitásomat ismerve közel kilónyi mennyiséget jelent.
Otthon három felé válogattam a megtisztított epret.
A legszebbeket megettük, mert délután már ismét megkivántuk. Egy részét pürésítettem és beraktam a mélyhűtőbe,- ebből turmix lesz. Persze vacsorára volt frissen eperturmix. A harmadik adagból dzsemet készítettem. Mint már mondtam, imádom a befőzést, szeretem, és büszke is vagyok rá, ha saját készítésű finomságokkal telik a kamra.
Eperdzsem
Az epret lecsumázzuk, majd váltott vízben alaposan megmossuk. Édasanyám azt tanította, hogy a befőzés legnagyobb titka a tisztaság. Mindent annyiszor kell megmosni, míg úgy gondoljuk, hogy most már jó, és még egyszer. Ha így tanították, akkor így is csináltam. Hát merek én a nagy öregekkel ellenkezni?
A 2 kilónyi eperhez 1 kg cukrot számítottam.
Az epret egyforma darabokra vágtam és ráöntöttem a cukrot. Kicsit hagytam állni, majd lefedve a gázra tettem. Közben kimostam az üvegeket és lefordítva tiszta konyharuhára tettem, hogy lecsepegjen. Mikor egyszer felforrt az eper, levettem a fedőt és megkavartam a dzsemet. Befőzéshez van külön erre a célra használatos fakanalam, amit külön is mosogatok. Majd tettem az eperhez Knorr zselésítőt egy teáskanállal és egy csapott kávéskanál Nátrium-benzonátot.Üvegekbe mertem és szárazdunsztban hagytam kihülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése