Mikor az embernek kopog a szeme az éhségtől, akkor megengedhető , hogy valami gyors ételhez hasonló kerüljön az asztalra vacsora gyanánt. Egyik este hulla fáradtan értünk haza a lányommal, és úgy látszik egyformán a negatív tartományban bolyongott a bioritmusunk, mert nem nagy ingerenciát éreztünk a főzéshez. Így mentő ötlet gyanánt lányom előkapta a főiskolai évekre beszerzett szendvics sütőt és pár szelet toast kenyérből, sonkából, sajtból megalkotta vacsoránkat, én meg finom repcemézes teát gyártottam hozzá.
2010. március 6., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése