Robin Hood virsli

Az étel az unokák szédítésére készült, szeretem, ha jóízüen esznek. A nevét  is ők adták, mert épp ez a rajzfilm ment a TV-ben és Zsebi szerint a virsli úgy elbújt, mint Robin Hood az erdőben.

8 darab kb tizenöt centiméteres rudacskához 2 pár virsli szükséges és 3 db öklömnyi krumpli, kevés só és annyi liszt amit felvesz. Nálam kb 10 dkg. Maradék krumplipüré, törtkrumpli remekül felhasználható.

A főtt krumplit lereszeltem. Összegyúrtam sóval, liszttel. Lisztezett deszkán 3 mm vastagra sodortam és akkora téglalapokat vágtam belőle, hogy kényelmesen betakarják a virsliket.

A virslit először félbe, majd hosszába vágtam, így egy darabból négy lett. 

A virsli darabokat a tészta közepébe helyeztem, majd ráhajtottam a tésztát, és a két végét összenyomva kissé megsodortam, hogy formás legyen.

Forró zsiradékban kisütöttem, közben forgattam, hogy egyformán aranybarnára süljön. Kechuppal tálaltam.

Mint az elnevezés mutatja a fiuknál siker volt, és Édesanyám is dicsérte, pedig ő nem szereti a virslit.

Szerintem is jó vacsora, részemről el tudok képezelni hozzá többféle mártogatóst, nem csak paradicsomosat.

Hamis vadas zsemlegombóccal

 Szokás szerint a maradék felhasználása inspirálta a mai ebédet. Tegnap húsleves készült, tehát adottak voltak a zöldségek és a leves alja, amit már nem lehet  kristálytisztára leszűrni, valamint egy főtt csirkemell, amit a lányom hozott, mondván gyomorrontás  miatt ránézni sem bírnak a húsra.

A puhára főtt zöldségeket, egy friss zellerszárat, egy fej vöröshagymát leturmixoltam kevés fokhagymaolajjal. /Közben a fokhagymaolaj beborult a hűtőbe, úgy, hogy még a hűtőtakarítást is közbeiktattam:) / Két teáskanálnyi cukrot megpirítottam, majd felengettem vízzel és a leves maradékkal. Belekevertem a leturmixolt zöldségeket és megkezdtem az ízesítést. Só, bors, mustár, kevés almaecet, majoranna, tárkony, tejföl. Még nem volt tökéletes, valamit hiányoltam. Ekkor jutott eszembe, ha az olaszok a paradicsomlevesbe tehetnek tejszínt, akkor én a tejfölösbe tehetek paradicsomot. No, a tettek mezejére léptem és öntöttem a szószba saját kezüleg eltett paradicsomszószt. /Pizzaszósznak és tésztaszósznak tettem el a nyáron, majd megírom a receptet./
Rögtön megteremtette azt az ízvilágot, amit a vadastól elvártam. A biztonság kedvéért még dobtam bele egy rozmaring és egy zsálya ágat is.

Felszeltem egy hot-dog zsemlét /szintén lányom hozta/, megpirítottam. Egy tojásból nokedli tésztát kevertem, sóztam, megszórtam petrezselyem levéllel és belekevertem a zsemlekockákat.
Lobogó forró vízben kifőztem, ebben a vízben egyben felmelegítettem a csirkemellet is.
Felszeleteltem a csirkemellet, négy bőséges adag lett.

Borsos karaj krumpligánicával és mirelit uborkasalátával

Disznóöléskor a karajt közel kilós darabokban fagyasztottam. Általában magamnak főzök, legfeljebb plusz egy személyre. Így aztán egy karaj többféle étel alapanyaga. A felszeletelt karajt fokhagymaolajban pácoltam. (Darált fokhagyma, felöntve annyi étolajjal, ami bőven ellepi.)

A felforrósított serpenyőbe fektettem a karajszeleteket. Zsiradékot nem tettem alá, elég volt a pác. Alaposan megszórtam frissen durvára őrölt  színesborssal (Metro-s borskeverék felturbózva szecsuáni bors, koriander, kömény, majoranna keverékével), sóztam és közepes lángon sütni kezdtem a húst. Sütés közben forgattam, hogy mindkét oldala piruljon. Megszórtam apróra  vágott vöröshagymával. Mikor a hús színét megfelelőnek találtam öntöttem a serpenyőbe fél deciliter fehér bort.

Krumpligánica, azaz magyarul törtkrumpli. Sós vízben  megfőzzük a krumplit és durván összetörjük, és a sült zsírjával tálaljuk. A krumpli levét felhasználtam a leveshez.

Uborkasaláta: Nem szerettem a fagyasztott uborkából készült salátát, mert nyúlós, nyálkás lett mire kiolvadt. Egyszer aztán Vali barátnőmnél ettem, ami majdnem olyan volt, mint a nyári ubisali. El is kértem a receptet, ami egy konyhai trükk- de jó szakácsnő is holtig tanul.

Az uborkát fagyottan a tálba tesszük. Forró vízben elkeverjük a cukrot, sót és az ecetet, és a jéggé fagyott uborkát leforrázuk a salátaöntettel. Mire az uborkatömb kiolvad, a saláta tökéletes. 

Köménymagos rántott leves

Egy méltatlanul mellőzött levest főztem ma. Valamikor elsősorban a szegények levese volt.

Családunkban főképp gyomorrontásos, influenzás időszakban került az asztalra, illetve csészébe, mivel általában betegek kapták, akik az ágy kényeztető ölén fogyasztották az ebédet. Csészéből, pirított kenyérrel kényelmesebb is, hisz alapvetően nincs benne levesbetét.

Egy teáskanálnyi olajon pattogásig pirítottam egy teáskanálnyi egész fűszerköményt. Mikor már pattog, megszórtam egy teáskanálnyi liszttel és addig kevergettem, míg a liszt zsemleszínű lett. Ekkor felöntöttem fél liter vízzel. Sóztam. Kicsit több sót tettem bele, mint általában szoktam, hisz gyomorrontáskor elvesztett sót pótolni kell. Közel fél órát főztem lassú tűzön, hogy a kömény hatóanyaga kifőjjön. 

Csészébe szűrtem és pirított kenyérrel tálaltam.