Ma valahogy nem igazán volt kedvem konyhatündért játszani. Esett az eső, egész nap olyan sötét volt, hogy az ember lányának csak lustálkodni van kedve - vagy még ahhoz se. Legszívesebben kikapcsoltam volna magam, de a gyomrom jelezte, hogy üres. Méghozzá húst enne. Eszembe jutott, hogy disznóöléskor egy szűzpecsenyét betöltettem a böllérrel kolbászhússal. Nosza, gyorsan felforgattam a fagyasztót, és mázlim volt, szinte azonnal megtaláltam. Igen ám, de a pecsenyének való -18 fokos volt. Ez engem nem igazán zavart. Egy órát hagytam kiolvadni a pulton, legalább annyira, hogy a fóliát le tudjam róla venni. Majd zsírt forrósítottam a tepsibe és minden oldalát átpirítottam a husinak. Mustárból, sóból, borskeverékből, fokhagymából egy krémet kevertem és ezzel alaposan bekentem a pecsenyét. 40 percet sütöttem úgy, hogy forgattam és mindig öntöttem alá kevés vizet. Majd a vizet pótolva, fólia alatt még egy órát töltött a sütőben úgy, hogy zsályát, rozmaringot és vöröshagymát is dobtam a tepsibe. Tíz perc pihentetés után szeleteltem, madársalátán tálaltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése