Mint minden ünnep, a Húsvét sem tesz jót sem a gyomornak, sem pedig a fogyókúrának. Így aztán mikor az ebédfőzés gondolata felmerült, hiába nyitottam a hűtő ajtaját, nem jutott eszembe semmi sem. Ízlelőbimbóim egyik alapanyagra sem gerjedtek. A tegnapi "szentelt reggeli" után - Édesanyám még ad a hagyományokra, és kis kengyeles kosárkájában elvitte megszenteltetni a templomba a Húsvéti ünnepi reggelit:házi sonka, főtt tojás, torma, húsvéti kalács - valami könnyű, valami zöldre vágytam. Ekkor jutott eszembe Nagyanyám tavaszi méregtelenítő főzeléke. Tudom a csalán ilyetén felhasználására sokaknak feláll a szőr a hátán, - amikor a menyemnek megemlítettem, Ő csak annyit válaszolt: perverz! - de ez is olyan, mint a kéksajt, vagy az osztriga - ki kell próbálni, és nagy eséllyel beleszeret az ember.
A csalánteáról mindenki hallott már, de főzeléknek, vagy levesnek való felhasználása kevésbé elterjedt.
Csalán
Mi van benne?
A gyökér drog tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert. A csalán levél és herba tartalmaz flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben pedig acetil-kolint, hisztamint, szerotonint.
Mire jó?
Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással bír. Tavasszal sokan alkalmazzák a csalánteát vértisztító kúrák részeként, mivel jól átmossa a veséket, és kimossa a vesehomokot és a veseköveket, de ezek megelőzésére is jó. Ülőfürdőként aranyeres bántalmak kezelésére, borogatóként pedig bőrkiütésekre használják. Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen. A kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat. A csalán gyökérzetét (Urticae radix) béta-szitoszterin-tartalma miatt a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. Főzetét külsőleg hajhullás és korpásodás ellen használják, vagy reuma elleni fürdővizet készítenek vele.
Érdekességek:
A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére.
A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt is sokan ezzel az anyaggal pótolták. A népmeséinkben sokszor szerepel a csalánból szőtt ing készítése, mint a kitartás, önfeláldozás szimbóluma.
A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére.
A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt is sokan ezzel az anyaggal pótolták. A népmeséinkben sokszor szerepel a csalánból szőtt ing készítése, mint a kitartás, önfeláldozás szimbóluma.
Mindezeket persze Boszinagyi nem tudhatta, de ennek ellenére mikor megjelentek a csalán (szerinte csollány) első hajtásai a hó alól, már csipegette is azokat, és készítette teának, majd amikor kissé nagyobbak lettek időnként főzeléknek is. E tavaszi finomságot évente talán kétszer adta elő, mert mikor a csalán elérte a 20-30 centis magasságot, a Mama kimondta, hogy ettől fogva csak az állatok ehetik. Szedtük is a kiskacsáknak, disznóknak egész nyáron. A szárított csalánleveleket belső, a csalán gyökereit külsőleg alkalmazta. pl. a csalángyökérből főzött teában mosta a haját. Kilencven éves kora körül halt meg, derékig érő fekete hajjal. Korából adódóan a Mama a legjobb bizonyíték, hogy hatásos a méregtelenítés. Emlékeim szerint sohasem volt komoly beteg- igaz ötven éves kora felett állandó jelleggel halni készült.D - nádszál karcsúan, szálfaegyenesen osztogatta tanácsait az utolsó pillanatig.
Frissen szedett hajtásvég szárastól - ilyenkor még olyan zsenge, hogy nem kell leszedni a leveleket - később meg már nem lehet megenni. (természetesen a járműforgalomtól messze kell szedni), 3 gerezd fokhagyma, 1 kanál liszt, 1 zsemle, só, bors,1,5 dl tej,olaj.
A csalánt alaposan megmossuk, majd kevés vízben feltesszük főni. Mikor felforr, leszűrjük, hogy minél több vitamin maradjon a növényben. A főzővizet felfogtam, abban áztattam be a zsemlét, hisz ami kifőtt a csalánból azt felveszi a zsemle, valamint kell a főzelék hígításához is. A csalánt késsel apróra vágtam -lehet turmixolni, de én szeretem, ha rusztikus. Kevés olajon habosra hevítettem 1 kanál lisztet és beledobtam a felaprított fokhagymát, felöntöttem a tejjel, majd beleraktam a csalánt és a kinyomkodott zsemlét. Sóztam, és bőven borsoztam. A főzelék sűrűségét a félretett főzővízzel korrigáltam. A húsvéti maradékkal tálaltam.
Feketerigó fészek a tiszafa öblében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése