Tegnap ismételten elcsábultam. Annak ellenére, hogy nem igazán vagyok húsevő, a szép húsnak nem tudok ellenállni, ebben tökéletesen Anyámra ütök. Így aztán, mikor megláttam egy csodálatos marhacombot a Spár húspultjában, rögtön tudtam, hogy feladom az eredeti elképzelésemet vasárnapi menü kapcsán, ami eredetileg úgy hangzott, hogy: Azt eszünk, ami kiolvad, hogy végre fogyjon a mélyhűtő tartalma.Hazaérve felszeleteltem a húst, a nem steaknak ítélt darabokat utánadobtam a húslevesben rotyogó csirkének, elvégre minél többfajta húsból fő a leves, annál finomabb.
Elkészítettem a pácot. Piros, fekete, zöldborsot, egész római köményt, borókát, koriandert, szegfűszeget száraz serpenyőben megpirítottam, majd mozsárban összetörtem.
Jénaiba öntöttem, jó adag fűszerolajat adtam hozzá, majd kethupot, mézet, őrölt borsot, majorannát, kakukkfüvet, balzsamecetet és saját eltevésű paradicsomlevet. Beleraktam a hússzeleteket és lefóliázva a hűtőben másfél napot érlelődött.
Eredeti szándékom szerint szabadban akartam grillezni, de sajnos nagyon erős volt a szél, így teflonban sütöttem meg. A húsokat kivéve felöntöttem a serpenyőt jófajta vörösborral és beforraltam a mártást. Nagyon ízlett a családnak.Jarjarka elfogyasztotta a húslevesből a főtt húsokat.Mérlegelés után 30 dekával haladta meg versenysúlyát. Ebéd utáni sziesztáját a bejárati ajtóban kívánta eltölteni, mert oda besüt a nap, de nem fújt be a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése