Kiskutyánk lázas volt, úgy csillogott a szeme, mint egy beteg kisgyereknek, és pontosan úgy is viselkedett. Nyűgös volt, levert, és persze nem evett. Hiába kínálgattam mindenféle földi jóval,csak megszagolta, ha jó hangulata volt, akkor esetleg belenyalt, és aztán otthagyta. Gyakran volt hányingere és ha hányt, akkor az sárga és habos volt. Ez pedig megfázás, torok gyulladás.
No, azt nem mondhattam a drágámnak, hogy gargarizáljon sós vízzel, de hogy ne kelljen neki antibiotikumot adni, elővettem javasasszonyi tudásom és kibattyogtam a kertbe orvosságot szedni.
Főztem kiskutyánknak teát kamillából, citrom fűből és kevés gyermekláncfűből, mert ha nincs étvágya, akkor gyomra sem tökéletes - kevertem bele kicsi sót, mákszemnyi szóda bikarbónát és jó kanál mézet. Pár napig diétás ételt kapott, pulykahúst sárgarépával, rízzsel, gépsonkát Néhány nap alatt rendbejött, és vidáman követelte az ételt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése