2019. február 24., vasárnap

Osso bucco

Ma kissé döcögősen indult az ebédfőzés.Dédivel még előző este megbeszéltük, hogy kacsasült lesz. Igen ám, de azzal nem számoltam, hogy közben átrendeztem a 400 literes fagyasztót, és a fél kacsa csak nem akart előkerülni, pedig a kezem már rég lefagyott. No, ez volt az a pillanat, amikor kikaptam az első kezem ügyébe akadt húsdarabot, és gyorsan visszarámoltam a fagyasztóba. - Mondanom sem kell, hogy külön harcot kellett vívnom, hogy minden visszaférjen.
Amikor végre fogni is tudtam, és szemrevételeztem a zsákmányt, akkor el is dőlt, hogy mi lesz az ebéd, mert egy szép szelet velős marhalábszár akadt a kezembe.
A húst 1 percre bevágtam a mikróba, hogy legalább annyira kiolvadjon, hogy a fűszerek meg tudjanak tapadni rajta. Közben felaprítottam egy fej vöröshagymát, 2 sárgarépát. Kellett volna zellerszár is, de az épp nem volt itthon, így improvizáltam. két marék zöldborsó (fagyasztóból) és 2 szem krumpli.
A húst sóztam, borsoztam, majd megforgattam lisztben. Forró olajban kérget sütöttem rá, kitettem egy tányérra. Beledobtam a hagymát, borsot, bazsalikomot, kakukkfüvet, 2 babérlevelet, egy ág rozmaringot, és egy jó kanál paradicsompürét. Felöntöttem kevés fehérborral. Majd hozzáadtam a zöldségeket és visszatettem a húst. Felöntöttem kb.1,5 dl tyúkhúslevessel- fagyasztó. Puhára főztem a húst. Tálalás előtt reszeltem rá fél fokhagymát, és citromhéjat- ha lett volna friss petrezselyem, akkor azt is.
Rizzsel tálaltam, úgy, hogy előtte kiszedtem a velőscsontot és felszeleteltem a lábszárat. A velő épp elég volt egy előételnyi pirítósra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése