Tegnap kissé elsokalltam a főtt krumpli mennyiségét - magyarul: nagyobb volt a szemem, mint a szám - így megmaradt egy jókora főtt krumpli. Ételt kidobni nálunk nem szokás, így rögtön az jutott eszembe, hogy valamit alkotnom kéne. Már csak azért is, mert a tegnapi maradékhoz nem fűlt a fogam, elvégre nem vagyok arra rendszeresítve, hogy két nap egymás után húst egyek - nem igazán szereti a gyomrom. Rögtön a bucinudli , vagy angyalbögyölő, vagy póriasabban pöcsmácsik jutott az eszembe. Igen ám, de elmúlt hatvan évem alatt egyetlen egyszer sem alkottam ilyet. A mai világban ez ugye már nem okoz gondot, elvégre a Google a barátunk, és már kerestem is a recipéket. Mindegyik langyos- tehát frissen főzött krumpliról, valamint tojásról beszélt, én pedig a maradékot akartam feldolgozni. Abba is belegondoltam, hogy vajon mi történik, ha a kis 17 dkg-os krumplicskámhoz hozzáadom az egész tojást. Meddig kell bucinudlit ennem, pedig az is csak frissen finom. No, mint már nem először, mikor megoldhatatlan problémával találkozom a konyhában - felhívtam Édesanyámat. Ő pikk-pakkra megoldotta a dolgot.
Reszeld meg édes lányom a krumplit, mert a hideg krumpli nem megy át szépen a krumplinyomón.Sózd. Adjál hozzá egy kanálnyi vizet, egy csipet zsírt és annyi lisztet hogy gyúrható legyen. Majd vágjál belőle csíkokat, kezeddel sodord meg és dobd lobogó forró vízbe.
Így is cselekedtem. A krumpli kb 3 púpos kanálnyi lisztet vett fel. Kevés zsíron megpirítottam egy kanálnyi zsemlemorzsát, abba szedtem bele a kész nudlit,- és mivel én úgy szeretem - kicsit le is pirítottam. 3 kanál tejfölt sóztam, belenyomtam egy gerezd fokhagymát, ezzel koronáztam ebédemet, amit még egy kis frissen reszelt Pecorino sajttal tettem ízletesebbé. Az ebédem kb. 15 perc alatt készült el, és szinte teljesen ingyen volt, hisz a maradékokat használtam fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése