Mit vétettem én?............
Okos enged...., de mért én szenvedek?
Most olyan vagyok, mint egy plüssjáték....
Téged ez boldoggá tesz?
Ma kissé elvetettem a sulykot az ebéddel - kolléganőmék disznót vágtak, ami azt jelenti, hogy a chilisbab előételeként bedobtam egy tálka friss töpörtyüt - ezért valami könnyebb vacsorát kívántam. Imádom a kinai dobva-rázva sütött zöldségeit, így valami hasonlót alkottam. Egy kevés fejes káposztát csíkokra vágtam és forró serpenyőbe dobtam kevés olajjal, köménymaggal ,maradék sonkakockával. Pár percig rázogattam, kevergettem, majd kicsit megsóztam. Azért került a só a végén az ételbe, hogy a káposzta ne eresszen levet, és süljön, ne párolódjon. Tányérra borítottam a salátának valót, és a forró serpenyőben két tojásból habos, könnyű rántottát sütöttem. A sült káposztából kevés balzsamecet, és szójaszósz segítségével lett saláta.
Így készülnek a bejegyzések.
Ahhoz képest, hogy egymagam vagyok, nem tudom megállni, hogy ne többfélét főzzek hétvégén.
Megderesedve
Ahhoz képest, hogy vasárnap van, és lustálkodhatnék, már a kakasok előtt felébredtem ma reggel. Úgy hogy hajnali nyolc órakor már Jarjarkával együtt útrakészen toporogtunk az ajtóban, én azért mert ellenőriztem, hogy mindent viszek, amire szükségem lehet, Jarjarka azért, mert majd szétrobbant a türelmetlenségtől. Valljuk be, nekem is igencsak mehetnékem volt, hisz csodálatosan sütött a nap, és kiváncsi voltam, vajon most mennyit változott a patakpart. -Erről képek majd később.
A kenyeret beáztattam. A hagymát, újhagymát fűszerolajon feltettem párolódni. A gombák tönkjét kitörtem és felaprítottam. A gombafejeket kicsit sóztam és kiolajozott tepsibe tettem.
Már rég ígérgettem magamnak egy pizza vacsorát, de tudtam, ha megsütöm vágyaim netovábbját, akkor nem fogok megállni egy szelet elfogyasztása után. ( jól tudtam, - megettem a háromnegyedét)
Már untam a húst, ezért hazafele számba vettem mit is rejt a hűtőm. Abban biztos voltam, hogy valami mártásos tésztaételt dobok össze, csak az összetétel volt kérdéses.
Ismételten a patakpartot vettük célba, elvégre Jarjarkának friss élményekre van szüksége, már biztosan unja a falu utcáit, ahol hétközben sétálni szokott, és mínusz hat fokban bízhatunk benne, hogy kullancsok sem kapaszkodnak belé.
Miután a patak ezen partja teljesen a mi birodalmunk volt, így levettem a pórázt kutyusomról, amit nagyon élvezett. Amikor a túloldalon feltűnt egy másik eb, a majd hat méter széles patak védelmében bősz kaparásba kezdett, mutatván, hogy ez a vízpart az ő birodalma.
Egyszer csak egy csapat vadlúd húzott el fejünk felett nagy gágogással. Jarjarka úgy meglepődött az ismeretlen zajtól, hogy a fenekére ült, majd nagy bátran megugatta az észak fele tartó madarakat. Rögtön eszembe jutott boszinagyim tanítása, "ha a vadludak észak fele húznak, meleg jön." Majd kiderül kinek lesz igaza, mert a meteorológia épp az ellenkezőjét jövendölte.
Míg sétáltunk, addig a tegnap vásárolt, kolbászhússal töltött dagadó gyönyörűre sült, és májgombóc betétes húslevessel együtt laktató ebédül szolgált. Jarjarka a levesben főtt csirke és disznó maradékokat kapta.
Séta és ebéd után édes a pihenés, Jarjarka elfoglalta kilátóját, hogy délutáni szundikálása közben biztonsággal szemmel tarthasson mindent, és mindenkit. Miután ezek szerint nekem már nem jutott hely, így nyugodtan nekiállhattam a házimunkának.
Szerda este hazafele bandukoltam a sötét járdán, és egyszerre csak azt vettem észre, hogy az egyik lábam lemaradt, és én két kezemmel a levegőben kalimpálva már röpülök is, majd úgy kiterülök a földön, mint egy gyalogbéka. Alig tudtam magam úgy összeszedni, hogy felüljek, majd pár percig csak ültem a földön, és "szebbnél szebb" gondolatokat forgattam a fejemben a járda készítőjével kapcsolatban. De persze landolásom után a második ténykedésem az volt, hogy kontrolláljam, vajon tíz pontot érő esésemnek volt e szemtanúja, majd a fontossági sorrendet betartva leellenőriztem a karosszériámon esett sérüléseket. Ezek után összevakartam rozoga corpuszomat és hazabicegtem. Már hazafele azon törtem a fejem, hogy mi legyen az a gyors finomság, amivel valami boldogsághormont vihetek meggyötört szervezetembe. Így született meg a képen látható finomság.
Miután hét ágra süt a nap, és Jarjarka is megérdemli az egész heti bezártság után a kiadós sétát, így gyorsan elindítottam a mosógépet, és a holt időt kihasználva sétálni mentünk. Ha már útnak váltunk, vittem a fotoaparátot is.
Azért ez még nem az igazi tavaszi ég.
Kell egy kis szín az élethez.
Olvad a jég...
Zuzmók...
Mohák...
Gombák...